2014. április 29., kedd

Amikor a tojásból elég volt




Mióta a GAPS diétát tarjuk, elég sok reggelen volt tojás, valamilyen formában a reggeli, de pár hónap után a gyerek nagyon elkezdte ezt a menüt utálni. A hozzá adott, ízesített / fűszerezett / salátának elkészített zöldségeket (paprika, paradicsom, uborka) meg sem kóstolta.

Valami mást kellett kitalálni, ami gyorsan elkészíthető. Annak pedig nem sok értelme van, hogy ugyanazt egye, mint ami a tízórai lenne...



Elkezdtem sütésnél, legalább 2 féle ízű sütit készíteni, különböző maglisztből, más gyümölccsel, szósszal variálva, mert az egyik lehetett a reggeli, a másik a tízórai. Viszont ez dupla idő előző este, és ebből az adagból sem készíthető csak egy reggelinyi, több napon át unalmassá válik. A vasárnap estéim rendszeres azzal zárulnak, hogy a következő hétre még sütök valamit a diéta szerint, reggelire – tízóraira.



Egyáltalán nem jött be a túró sem szárított gyümölcsökkel, mert nem szereti azokat átázva. A szárított gyümölcs jöhet minden mennyiségben, de az ne legyen nedves, vagy ne legyen benne semmiben... A szárított gyümölcsöt energiát adó csemegének szoktuk csomagolni versenyekre, kirándulásokra, vagy hosszú iskolai-edzési napokra. A túró gyorsan elfogy, ha kókuszreszelék és méz van benne, így áttörve kerül egy kis reggeliző tálkába.



A natúr bio joghurt és kefir sem tartozik a kedvencek közé, de mézzel és valamilyen felkockázott gyümölccsel ízesítve, már elfogy a reggeliző tálcáról. Hozzá egy karobporos, mézzel ízesített reggeli tejital, már a teljes boldogság.



Télen nagyon kedvelte a kisütött tepertőt, az valamilyen savanyúsággal gyorsan elfogyott. Hétvégente van idő húsos szalonnából „szalonna csipszet” készíteni, az is rendszeresen elfogy a tányérról.



A téli időszak egyébként is eléggé behatárolta, a mikor és mit készítsünk kereteit, ilyenkor tavasszal és majd nyáron bőségesebb lesz a választék gyümölcsökből, ami szintén bővítheti a reggeli variációit.


Néhány reggeli hozzávaló, reklám nélkül


2014. április 28., hétfő

Apró bűnözések




Egy diétát sok okból választhat az ember, orvosi javaslatra, valamilyen ételallergia miatt, meggyőződésből egy életmód váltás részeként, önként, mert azt gondolja, hogy ez javíthat az életminőségén, közérzetén.



Egy évvel korábban a fiunknak - szülői döntés alapján, bár orvosi javaslatra -, mi önként választottuk a GAPS diéta szerinti étkezés bevezetését, és betartását. Sokszor írtam arról, mennyi segítséget, megértést kaptunk a környezetünktől, az iskolai közösségben, a családban és ismerősöktől. Nagyon sok plusz energiát követel tőlünk szülőktől, hogy a napi étkezések, iskolában, sportrendezvényeken, kirándulásokon, utazásoknál a diéta szabályai szerint készüljenek. Nekünk ez sok energia, és idő, de a fiunknak pedig az önfegyelem betartása még nagyobb erőfeszítés. Becsületére legyen mondva, ezzel első perctől nem volt probléma. Nagyon hamar megtanulta, melyek a fogyasztható, és melyek a kerülendő ételek.



Viszont az nem lenne igaz (sőt képmutatás), ha azt állítanám, néha nem csúszik néhány apró bűnözés ebbe az étrendbe. Nem a gyerek miatt, mert nem is kér olyan dolgokat, amelyeket nem ehet meg, hanem inkább miattunk, szülők, vagy a környezete miatt.



Korábban szintén említettem, hogy mit váltunk ki a diéta betartásával. A fennálló fejfájásra semmi szervi okra, betegségre vonatkozó diagnózist nem tudtak megállapítani, a hónapokig tartó vizsgálatokkal egyik kórházban, vagy szakrendelésen sem. Több hónapos gyógyszerszedés után tértünk át az autogén tréning végzésére, és kezdtük el a diéta szerinti étrendet. Ez a két utóbbi próbálkozásunk nagyon bevált, mert egy csodálatos fejfájásmentes nyár következett. Egy 2 évig tartó folyamatban vagyunk benne, ami egy próba, hogy javítsunk a gyerek életminőségén, de szervileg nem indokolja semmi ennek a szigornak a betartását...



Ahogy teltek a hónapok, a gyereknek nagyon sok íz és étel hiányzott. Nem mondta soha, talán csak a sós és kelt tészták miatt panaszkodott, hogy tudok-e hasonlót sütni a felhasználható lisztekből és alapanyagokból, de tudomásul vette a nemet. Talán egyszer kért kiflit, amit egy reggel fogyasztott el vajjal. Kérdeztem tőle, ízlett-e a kifli, amit hosszú hónapok óta nem evett? Mondta, furcsa az állaga, mert nagyon rágós volt... Elszokott az ilyen lisztes péksüteményektől.



Ősztől egyre több helyen voltunk látogatóban, ahol mindig megkérdezték, hogy diéta szerint mit lehet és mit nem, de emellett egyéb, mindenki számára fogyasztható ételekkel vártak még bennünket. Ezeken a látogatásokon jó néhány alkalommal hagytuk a fiunkat megkóstolni egy-két finomságot, édességet, krémet vagy sós rudat.



Természetesen nem nagy mennyiségben, ez tényleg kóstolás volt. A legnehezebb dolgunk anyunál volt. Ő évek óta beteg, és sajnos az állapota egyre rosszabb lesz. Az unokáit nagyon szereti, és mivel elég ritkán láthatja őket, megpróbál nekik kedveskedni valami finomsággal. Tudja, hogy diétát tartunk, de ahogy telik az idő, és egyre súlyosabb a betegsége, nem emlékszik rá, mit lehet, és mit nem lehet megenni.



Sülnek a palacsinták, a meggyes lepények és a nagymama annyira készül, szeretettel adja ezeket. Mert abban csak kevés cukor van, vagy mézzel ízesített a túró... Mi pedig hagyjuk a gyereket enni, aki nagyon jóízűen és boldogan fogyasztja ezeket a sütiket. Mit tehetnénk, hiába liszt és cukor, inkább félre fordítjuk a fejünket, és nyeljük befelé a könnyeinket...

Egyrészről a nagymama szeretete, állapota miatt, másrészről, mert látjuk a gyereket, aki önfeledt boldogsággal eszi azt az ételt, amit nem lehetne...



Hiba a rendszerben...


Húsvét diétával




A húsvéti hétvégét egy közeli településen kezdtük, mert megyei sakkverseny volt. Oda a szokásos összetételű kosarunkat vittük magunkkal, hiába készültek a házigazdák pazar büfével, mi ennek kínálatát nem kóstolgattuk. Csomagoltunk gyümölcsöt, szárított gyümölcsöt, ebédre pácolt pulykahúst, salátát, mert eléggé a kora délutánba nyúlnak a hasonló versenyek, ahonnan még haza is kell jutni.



 Rácalmás, Jankovich Kúria


Az ünnepre nem készültünk semmi különös fogással, arra törekedtünk, hogy ha elutazunk a nagyszülőkhöz, legyen benne diéta szerint fogyasztható, de azok részére, akik ehetnek sonkát, vagy bármi tradicionális húsvéti fogást, ők szintén találjanak benne kedvükre valót. Mama finom süteményeket készített, és rengeteg ünnepi fogással készült a családnak. Előtte egyeztettük, hogy ki, és mit készítsen...

Én az utazás reggelén 2 féle, diéta szerinti süteményt sütöttem, de mindegyik szinten alulira sikerült. Az egyikből gyorsan egy máglyarakás alapja lett... Míg a gyerek versenyzett, Apa kacsát sütött, külön készítette mellé a májat, és még jó pár finomságot. (A hájból kisütött zsírt, azután hetekig használjuk a különböző pörköltek, húsok elkészítésénél.) Ezt a sültet vittük magunkkal, ami kitartott az ünnep idejére. Házi birsalmabefőttel nagyon ízletes volt! Mama főzött még kakaspörköltet, ami nem a legklasszikusabb húsvéti étel, de mindenki jóízűen megette a kocsonyák, sonkák mellett.

Azért volt némi hagyományőrzés hétfő reggel, a sonkalében főtt kemény tojás, valahogy odacsempésződött a gyerek tányérjára reggelinél...


Húsvéti látogató ajándékunk Keresztfiamékhoz, ami jobban sikerült, mint a diéta szerinti két sütim...


Epres-banános gesztenyelisztes sütemény





Egyik hétvégén a bőség zavarával küzdöttünk, mert volt otthon jó pár fajta gyümölcs, de a hozzánk látogató Keresztszülők nagyon finom bio epret és még éretlen banánt hoztak ajándékba, a sok egyéb finomság mellett. Az addig gyümölcsös tálban, és hűtőben lapuló banánok és eprek értek tovább, de nem fogytak.

A GAPS diéta előtt, nem gondolkodtam volna rajta, mit tegyek a lepuhult, túlérett gyümölccsel, mert azonnal banános tejturmixot készítek belőle. Viszont a diéta miatt mi nagyon óvatosan bánunk a tej, vagy biotej mennyiségével, nincs naponta többször, vagy ha van is, csak kicsi mennyiségben szerepel az étrendben.

A korábban otthon lévő epret és banánt, fel szerettem volna használni, ezért egy tízórait készítettem belőlük. Én most gesztenyelisztet használtam, de korábban írtam, hogy ez a diétában egyértelműen nem megengedett, így ez a hozzávaló helyettesíthető mandulaliszttel.

Hozzávalók:

15 dkg eper (érett)
Fél banán
1 kanál méz
2 tojás
3 dkg vaj
Csipetnyi szódabikarbóna
5 kanál gesztenyeliszt

Az érett és megmosott epreket, a banánt, és a két tojás sárgáját összeturmixoltam. Az eper bőséges mennyiségű levet enged, ezét nem kell belőle túl sok! Hozzáadtam a mézet, az olvasztott vajat, melyeket elkevertem a turmixban. A tojások fehérjét kemény habbá vertem, és a masszával összekevertem. A gesztenyelisztet és a szódabikarbónát hozzáadtam, és kivajazott sütőformába öntöttem. Előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütöttem.

Egy lepény szerű, ízletes süteményt készítettem, és közben annyi szennyes edényt gyártottam, hogy a mosogatógép fele simán megtelt...



 
Az elkészült süti a Nagynéném gyönyörű virágai alatt, a friss bio eperrel és egy túlérett banán társaságában...