Azóta eltelt újabb egy év, és már tavasszal a bemutatkozásnál jeleztem, hogy ez a siker éve részünkről.
Azt boldogan elmondhatom, hogy a fiam "tenziós fejfájása", a görcsös, napokig tartó fejfájások megszűntek!
Az előző nyárról sokat írtam, hogy táborok, versenyek és
nyaralások alatt, családi segítséggel tudtuk megoldani a gyerek diétájának
betartását. Az őszi iskolakezdésnél, a felső tagozaton az iskola és egy étterem
segítségével kapott a fiam meleg ebédet, amit mi választhattunk ki egy adott
tartalmú étlapról. Ez választási lehetőség, a végén már nagyon beszűkült, mert
sem a párolt zöldséget, sem a salátákat nem akarta megenni. Állandóan a neten
tájékozódtunk, az ételek nevei alapján, azok milyen hozzávalókat tartalmaznak?
Az étlap ugyanis az allergéneket felsorolta, de nekünk arra nem volt
szükségünk, fontosabb volt tudni, hogy van-e benne bolti sonka, rizs, kukorica,
vagy egyéb a diétában nem fogyasztható hozzávaló.
1,5 évvel a diéta bevezetése után elkezdtünk azon lazítani.
Megkérdeztem, hogy a tiltott növények, köretek, hozzávalók közül melyiket
szeretné, ha visszavezetnénk az étrendjébe? A lisztes dolgok hiányoztak a
legjobban számára, azután hetek elteltével jött sorra egymás után a burgonya,
rizs, kukorica, fokozatosan visszavezetve az étrendbe. Érdekes volt látni, hogy
bár a gyerek már megehette újra ezeket az ételeket, még sem volt igénye rájuk.
Hosszú hónapokig, ha rákérdeztem ebédnél egy-egy köretre, akkor sem kérte. Az
ebédje jellemzően levesekből, húsokból, zöldségekből, zöldfőzelékekből állt. A
diéta utolsó félévében már az estig tartó edzések miatt is, ebédidőben hoztuk
el, az étteremben megrendelt uzsonnát, ami főtt étel volt, de hidegen
fogyasztható. Ez még mindig egészségesebb volt, mint a rengeteg cukorral
készített bolti sütemények, tejtermékek, vagy hamburgerek, hot-dogok, vagy az
otthon esetleg búzaliszttel készített péksütemények, gyorséttermi ételek.
Sakkedzések szünetében volt lehetősége uzsonnázni, vagy edzés után hazafelé még
megenni, míg pl. az egyéni edzőtől két város között utaztunk haza.
A bejegyzés elején írtam, hogy a fiam fejfájása elmúlt.
Sajnos a szorongása nem, és ez jelentkezett jó pár, pánikkal teli alkalommal.
Volt ilyen 2 éve búvárverseny előtt, de az iskolai napokon, az aznapi
feldolgozatlan szorongások, félelmek továbbra is a medence vizében törtek elő.
Amikor végre nem volt nagy hajrá, rohanás, kicsit meg lehetett állni, a fiam
búváredzésen volt, dolgozott azon, de a fejében ott voltak azok a gondolatok,
félelmek, amelyekkel addig nem volt idő foglalkozni, és bepánikolt. Ilyenkor ki
kellett jönni a vízből, mert gond volt a légzéssel, pihent, és pár hossz úszás
kihagyása után, visszament folytatni a feladatokat. Ez szerencsére ritkán
fordult elő, de mégis figyelmeztetés volt a környezete számára, hogy megfelel a
feladatainak, kiválóan teljesít az iskolában, próbál beilleszkedni az iskolai
környezetébe, még sem tökéletesek a dolgok...
A diéta pozitív hozadékának tekintem, hogy előző télen, a
fiam alig volt beteg. A tanévben 3 alkalommal hiányzott az iskolai tanításról,
hőemelkedés miatt. Igazából be sem lázasodott, és nem voltak hetekig tartó
problémái. Nem ez volt a jellemző a körülötte lévő gyerekek körében, akik akár
hosszú heteket hiányoztak, vagy a betegség vélt lefolyása után, többször
visszaestek, belázasodtak!
Azt írtam, hogy sok növény és ételcsoportot visszavezettünk
a gyerek étrendjébe, de továbbra is nagyon odafigyelünk az étkezésére. Milyen
lisztet használunk, lehetőleg ne bolti készételeket adjunk neki, mindig legyen
elegendő zöldség és gyümölcs az étrendjében, lehetőség szerint saját magunk
készítsük az elfogyasztott ételeket, és cukor helyett még mindig nagyon sok
mézet használunk! Hidegen sajtolt olajak helyett, állati zsiradékokkal főzünk,
és sütünk, és még hosszan sorolhatnám, mit tartottunk meg a GAPS-diéta
előírásaiból, ajánlásaiból.
Az út, amin elindultunk ezzel nem ér véget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése