Teák, gyógyteák - fejfájásra

Még most is előttem van, amikor fiatal felnőttként visítva azon nevettünk az Öcsémmel, amint Apu gyógyteát főz magának. Az egy külön szertartás volt, a saját maga által szedett növényeket (virágokat, bogyókat, stb.) szárította, tartogatta a téli hónapokra, majd liter számra főzte a különböző keverékekből magának a gyógyteákat. Vidámságunk tárgya pont a keverékek miatt volt, mert saját meglátásunk szerint, azok a kombinációk úgy voltak összeállítva, hogy az egyik növény semlegesítette, a másik növény szervezetre gyakorolt hatását... Így mi értelme volt összekeverni ezeket, ha úgy sem segítenek semmin???

A GAPS diéta ajánlja a természetes alapú, szárított gyógynövények teáinak fogyasztását, én a gyógyteák fajtái közül - elsősorban a fejfájáson segítő növényekről szeretnék néhány gondolatot írni, és felsorolok jó néhány növényt, amely a gyomor- és bélpanaszokon szintén segít.

Levendula

A levendulát már a középkorban fejfájás elleni gyógyszerként használták. A levendula olyan gyógynövény, amely nyugtatóan, lazítóan hat az idegekre és az emésztőrendszerre. A kölnivíz szintén tartalmaz levendulát. 1792-ben a kölni Glockengasse 4711. szám alatti házban gyártották. Természetesen hazánkból nem kell Kölnig elmenni, hogy levendulát találjunk, elég felkeresnünk Tihanyt.

Nyáron az egész települést körüllengi a levendula illata. Minden utcán látható ez a növény, a virágoskertekben, ágyásokban, járdák melletti kis szegélyekben... A növény természetes közegében szintén megtalálható, a település melletti őslevendulásban.

Levendula Ház - tihanyi látképpel a tóról

Tihanyban hozták létre a Levendula Házat. A házban különböző kiállítások találhatóak, amelyek először a Pannon-tó, és a félsziget alapját képező vulkánok kialakulását, a kőzeteket, a környékbeli élővilágot, valamint ennek a növénynek a termesztését, lepárlását, felhasználását mutatják be. A ház udvaráról látható a Belső-tó:

Levendula tea elkészítése:

A növény virágzó hajtásvégeit szedjük le, júniusban és júliusban.

A levendulát úgy kell megszárítani, hogy meleg és árnyékos helyen, a virágot felaprítás nélkül a csészékkel (ajakos virág alatti rész) együtt a száron hagyjuk. A tárolásnál szintén figyelni kell arra, hogy a szárakról minél kevesebb virág essen le.

A tea készítéséhez először forraljunk közel annyi csészényi vizet, amit el szeretnénk készíteni. Csészénként ez 250 ml mennyiség, szakirodalom szerint a víznek lágynak kell lennie. Forrás után a vizet csak 2-3 perc elteltével öntsük a gyógyfüvekre, amikor kb. 90 Celsius-fokos! A teavizet túl sokáig sem szabad forralni, mert akkor a tea ízét befolyásolhatja. Ha rendelkezünk forrázó kannával, használjuk azt az áztatáshoz.

Ekkor aprítsuk össze a virágzatot, és teáscsészénként két teáskanálnyit használjunk fel. A felaprított virágzatra öntsük a forró vizet, és legalább 5 percig hagyjuk állni. Tovább nem érdemes, mert az íze keserűvé válhat!

A tea ízesíthető, de nem minden gyógynövényteánál szükséges ez. Ha mégis ízesítjük a teánkat, a GAPS diéta megengedi a méz használatát, amely még saját gyógyhatásával felerősíti a készített tea hatását! A méz inkább virágméz legyen, és ne erdei!

Nem ez az év képe, de ez a koszorú annyira gyönyörű volt...

Frissítő tea hozzávalói:

Két rész citromfű, egy-egy rész levendulavirág, hársvirág és rózsavirág teakeverékből egy olyan finom tea készíthető, amely megnyugtat, de nem tesz fáradttá.

Levendulából nem csak tea készülhet: a képen szappanok, és gyertya látható

Néhány növényfajta, amelynek teája a gyomor- és bélproblémákon, valamint az idegeknek segít:

Citromfű - levél

Citromverbéna - levél

Komló - virág

Levendula - virág

Macskagyökér - gyökér

Menta (bors-, ló-, mezei-, vízi) – levél és virág

Orbáncfű – levél és virág

Rozmaring - levél

Erdei szamóca – levél vagy gyümölcs

Vadrózsa – levél vagy termés