Mákos - gesztenyelisztes sütemény

Az egyik fővárosi sakkedzésről hazafelé a fiam bejelentette a buszon, hogy ő úgy enne egy kis mákos gubát, vagy tekert mákos kalácsot! Csak feltételezem, hogy itt valami kelt tésztás kalácsra gondolt, vagy beiglire? Szépen elmagyaráztam neki, hogy kelt tésztát nem tudok maglisztből készíteni, és élesztőt sem használhatunk. A gubához pedig kifli, vagy kalács kell…

Nem is tudom, miért érzem úgy egyre gyakrabban, hogy a gyerek GAPS diéta szerinti étkeztetése problémásabb, mint egy madagaszkári makit jóllakatni Grönlandon, az ott élő őshonos flórából, vagy faunából?

Azután megbékéltem a mákos sütemény készítés gondolatával. Nem láttam tiltólistán a mákot, de ajánlott listán sem… Elkezdtem átgondolni, mi lehet a mákban káros, vagy hasznos? A gyerek nem vezet, nem allergiás rá, drogtesztet sem fog nála senki készíteni, 1-2 szelet mákos süti elfogyasztása után… Viszont a mák jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmaz (130 mg / 100 g), amely bevitele minden nap szükséges a szervezetünkbe (az izomgörcsök megelőzésére, segíti az immunrendszer munkáját, javítja a szívműködést, megelőzi a cukorbetegséget, stb.). Korábban írtam róla, hogy erős fejfájásos időszakokban Magne B6-ot adtam a fiamnak . Az étrendjében elfogyasztott olajos magvak, zöldségfélék, hüvelyesek, leveles főzeléknövények, stb. szintén nagyon jó magnézium forrásnak számítanak.

A mák emellett jelentős mennyiségű kalciumot is tartalmaz, amely 968 mg/ 100g értékű. Egy tejfogait hullató, és növésben lévő 10 évesnél, ez sem elhanyagolható tény!

 

Élelmiszereink magnéziumtartalma

Élelmiszer	mg/100 g
Búzakorpa	590
Szójaliszt	235-250
Étkezési búzacsíra	230-336
Kakaó	200-414
Csipkebogyó	200
Mogyoró	180
Mandula	170-250
Napraforgó	170-250
Köles	170
Árpaliszt	155
Száraz bab	150
Zabpehely	139
Mák	130
Dió	130-267
Búza (szemes)	120
Száraz borsó	120

Forrás: http://magnosolv.hu/elelmiszereink_magneziumtartalma

Én egy kavart, mákos süteményt készítettem a fiamnak, amihez gesztenyelisztet tettem. A kókuszlisztet túl száraznak, a mandulalisztet túl darabosnak találtam a darált mák mellé!

Hozzávalók egy 20x20 cm méretű, kicsi tepsihez:

2 tojás - a sárgája az alaptésztához keverve, a fehérjét habbá vertem,

1 nagy evőkanál méz,

fél kávéskanálnyi szódabikarbóna,

10 dkg darált mák,

3 dkg vaj, és egy kis vaj a tepsi kikenéséhez,

2 evőkanál gesztenyeliszt,

A tojások sárgáját, a mézzel, olvasztott vajjal kikevertem, hozzáadtam a darált mákot, a szódabikarbónát és a gesztenyelisztet .  A tojások fehérjét kemény habbá vertem, és a masszába forgattam.  A sütőt előmelegítettem, és a masszát, a  fenti méretű, kikent tepsibe öntöttem. Kb. 30 percig, közepes erősségű hőnél, villanysütőben sütöttem.

Mákos - gesztenyelisztes sütemény, házi meggylekvárral 

Orosz hússaláta – Rejtő Jenő után szabadon

Augusztusban az egyik fővárosi FIDE versenyre nevezte be a fiamat az edzője. A város, eléggé külső és távoli területén került megrendezésre ez a verseny, éppen Csepelen keresztül mentünk, amikor a II. Rákóczi Ferenc útról kanyarodva, megláttuk a Nagy Levin Éttermet, és az étterem tábláján a következő feliratot: „A belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan!”

A blogom rengeteg bejegyzése született már hasonló sakkversenyen. Azt gondolom, ha a szellemi színvonalat nem tudom javítani a jelenlétemmel, legalább maradjak csendben, olvassak, vagy írjak olyan dolgokról, amelyek mások életét könnyíthetik, a világról alkotott képüket, véleményüket módosíthatja, vagy ellenérveket fölsorakoztatva, további gondolkodásra késztetnek... Ez egy új júliusi szabály miatt nem folytatódik, mert sem bekapcsolt mobilt, sem tabot, laptopot, notebookot, stb. a verseny épületébe nem lehet bevinni. Emiatt keményen felléptek egy másik fővárosi versenyen, még ugyanebben a hónapban. Motozhatják a versenyzőket, akinél hasonlót találnak, azt kizárhatják! Sőt bennünket kísérőket szintén figyelmeztettek erre, ha bekapcsoltuk a gépet, akkor a verseny helyére már nem léphetünk be!!!

Visszatérve derültségünk forrására, Rejtő Jenő iszonyú nagy kedvence családunknak, és a „nagy Levin” nevének emlegetése után, egy láncreakciót indítottunk el! Hazaértünk, és nem hagyhattuk ki, hogy ne nézzük meg filmen, az 1996-ban, Bujtor István rendezésében készült: A három testőr Afrikában c. magyar filmet. Egy okból, mert gyorsabb volt a könyv újraolvasásánál...

 Rejtő könyve, az alábbi legendásan híres résszel kezdődik:

„Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál:

egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon, egy tálban.”

Ha már Rejtővel kapcsolatban megindultunk a lejtőn lefelé, nem hagyhattuk ki az orosz hússalátát sem!

A kisebbik fiunk még soha nem evett ilyen salátát, nem tudta mi az? Mit tartalmaz normál körülmények között, egy orosz hússaláta? Azt már meg sem kockáztatom, a nagy Levin hogyan főzte volna?!

Pl. Hozzávalók:

·                             40 dkg maradék sült hús

·                             30 dkg burgonya

·                             30 dkg alma

·                             20 dkg savanyú uborka

·                             3 kemény tojás

·                             füstölt nyelv (főzve)

·                             mustár

·                             citrom

·                             bors

·                             só

·                             tartármártás

A GAPS diéta szerint a hozzávalókból nem fogyasztható a burgonya, mustár, tartármártás. A fiam pedig meg nem enné a füstölt nyelvet... Mindig mondom, a problémák azért vannak, hogy megoldjuk azokat!

Mivel a húson, tojáson és önteten kívül, valamit kell tartalmaznia egy ilyen salátának mi a következő hozzávalókból készítettük el a diéta szerint fogyasztható hússalátánkat:

Sült hús, főtt tojás, főtt cékla, nyersen paradicsom és uborka (mert nyár volt, és ezek nem melegháziak voltak!), ízlés szerint bors, só és biotejföl. A hozzávalókat csíkoztuk, kockáztuk, fűszereztük, és leöntöttük a tejföllel.

Ez a hússaláta bár nem a film nézésének napján, viszont később elkészült és jóízű fogyasztás után el is fogyott, de mi még mindig nem álltunk meg a lejtőn Rejtő ügyben. Gyermekkorom nagy kedvence volt, a Vesztegzár a Grand Hotelben c. regénye. A neten fellelhető ennek, 1963-ban készült megfilmesített változata, a Meztelen diplomata címmel. A hét további részében még ezt megnéztük - Márkus László főszereplésével, mellette egy legendás szereposztást látva...

Egy biztos, ha Rejtő Jenő még élne, nem a Lipótmezőről, zűrös kocsmákról, hotelekről és hasonlókról írna, hanem a FIDE új szabályain sütné el számos poénját, jó sok kocsmai stílusú verekedéssel fűszerezve, ami az első mobil utáni motozás után törne ki, vagy a motozás miatt, vagy mert valakitől az eltűnt, egy másik személy pedig rejtélyes módon hozzájutott egyhez, amit még 70-80 évvel később is emlegetnének olvasói...

 Kép forrása: Blikk

A test lázadása, Ismerd meg a stresszbetegségeket

A bejegyzés címe, Dr. Máté Gábor: A test lázadása c. könyvének címével egyezik meg. Nagy érdeklődéssel vásároltam meg még tavasszal ezt a művet, de nem teljesen azt kaptam, amit a cím ígért. Számomra 500 oldalt elolvasni, egyéb teendők mellett sem tart tovább 3 napnál, de ezt a könyvet hónapokig olvastam. Az elméleti ismeretek mellett, nagyon sok klinikai leírást, esettanulmányt tartalmazott, rengeteg emberi sorsot és történetet ismerhettünk meg, aminek sajnos nem lehetett jó a vége... Az út egy irányba vitt, ahonnan nem lehetett visszafordulni.

Miért szeretnék mégis ebből a műből egy fejfájás és diéta blogban idézni? A fiam 2 évvel korábban kezdődő fejfájását, a stressznek tulajdonította a neurológus, ezért a stresszt leíró fejezetek alapján szeretném bemutatni azt a folyamatot, miként éljük akaratlanul is ebben az állapotban az életünket: 

Idézetek:

Dr. Máté Gábor:

A test lázadása, Ismerd meg a stresszbetegségeket

Libri kiadó, 2014.

"22. oldal:

A Bermuda-háromszög fejezet

De hogyan alakul át egyes esetekben a stressz betegséggé? A stressz fizikai és biokémiai reakciók bonyolult, egy másra épülő folyamata, amit valamilyen erős érzelmi inger vált ki. Élettani szempontból maguk az érzelmek pusztán az idegrendszer elektromos kisülései, kémiai és hormonális folyamatai. Az érzelmek befolyásolják a főbb szerveknek és az immunrendszernek a működését, továbbá azoknak a szervezetünkben keringő biológiai anyagoknak a hatását, amelyek részt vesznek testünk fizikai állapotának a szabályozásában, mindezek pedig visszahatnak az érzelmekre. Ha elfojtjuk az érzelmeinket, ahogyan azt M. tette gyerekkorában, azért hogy biztonságban legyen, akkor ez a gátlás hosszú távon gyengíti a test betegségekkel szembeni védekezőképességét.

Az elfojtás - ha az érzelmeket nem tudatosítjuk, hanem a tudattalanba száműzzük – összezavarja és szétzilálja a fiziológiai védelmet, ez az oka annak, hogy sok embernél ez a védelem a visszájára fordul, és az immunrendszer ahelyett, hogy védené, inkább pusztítja a szervezetet.

52. oldal:

A stressz és az érzelmi kompetencia fejezet

Azoknak, akik már kora gyermekkorukban hozzászoktak a fokozott belső stresszhez, inkább az okoz kellemetlen érzést, ha megszűnik. Ilyenkor az unalom és az értelmetlenség érzése törhet rájuk. Mint azt Selye János is megfigyelte, az emberek függővé válhatnak a saját stresszhormonjaiktól: az adrenalintól és kortizoltól*. Az ilyen függőségben élő emberek számára a stressz kívánatos állapot, míg a stressz hiányát olyan helyzetnek élik meg, amelyet a legszívesebben elkerülnek.

Az emberek általában azt értik a „stresszes vagyok” kifejezésen, hogy erős idegrendszeri izgalmat tapasztalnak valamilyen különösen megterhelő helyzetben – leginkább a munka, a családi élet, a kapcsolatok, az anyagiak vagy az egészség területén. Csakhogy az idegfeszültség érzete önmagában nem definiálja a stresszt – sőt, szigorúan véve nincs is mindig jelen, amikor az ember stresszes. A stressz, legalábbis a mi definíciónkban, független az egyén szubjektív érzéseitől. A stressz a szervezetben – az agyban, a hormonrendszerben, az immunrendszerben és sok más belső szervben – végbemenő objektív fiziológiai folyamatok mérhető sora. Mind az állatok, mind az emberek elszenvedhetnek stresszt anélkül, hogy a tudatában lennének.

„A stressz nem idegfeszültség – mutat rá Selye. - A stressz reakciók olyan alacsonyrendű állatoknál is előfordulnak, amelyeknek egyáltalán nincsen idegrendszerük. Sőt, a stressz még a testen kívüli sejtkultúrákban is felidézhető.”

Ehhez hasonlóan, nagyon aktív stresszhatások érhetik azokat az embereket is, akik ugyan teljesen éberek, de tudat alatti érzelmeik szorításában élnek, vagy valamiért nem érzékelik a testük visszajelzéseit. Mint az állatkísérletekkel és embereken végzett vizsgálatokkal is igazolták, a stressz mint élettani reakció, anélkül is előidézhető, hogy az egyén a tudatában lenne, illetve a viselkedésben feltétlenül szemmel látható változás következne be.

A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Bár a feszültség is a stresszhatás egyik következménye lehet, akkor is stresszes valaki, ha nem érez semmilyen feszültséget. Másrészről viszont feszültnek érezzük magunkat anélkül is, hogy a fiziológiás stresszfolyamatok aktiválódnának.

57. oldal

A stresszélmény három összetevőből áll. Az első maga az esemény. Ez lehet fizikai vagy érzelmi behatás, amelyet a szervezet fenyegetésként érzékel. Ez maga a stresszinger, a kiváltó ok, amit stresszornak is neveznek. A második összetevő a stresszort megtapasztaló és értelmező feldolgozó folyamat, amelyet a feldolgozó rendszer, az emberek esetében az idegrendszer, azon belül is elsősorban az agy végez. A harmadik összetevő pedig a stresszreakció, amely az észlelt fenyegetésre válaszként adott különféle fiziológiai és viselkedésbeli változások együttese.

58. oldal

Selye felfedezte, hogy a stressz biológiai hatása elsősorban háromféle szervet, illetve szövetet érint: a hormonrendszert – látható elváltozásokat okozva a mellékvesékben -, az immunrendszert – számos immunsejtet tartalmaz a lép, a csecsemőmirigy, a nyirokcsomók -, végezetül változást idéz elő a belek és a gyomor nyálkahártyájában. Stresszhatás után felboncolt patkányoknál megnagyobbodott mellékvesét, összezsugorodott nyirokcsomókat, a bél- és a gyomorfalban pedig fekélyeket találtak.

Mindezeket a hatásokat a központi idegrendszer és a hormonok váltják ki. Testünkben igen sokféle hormon található: ezek a vérben keringő vegyületek szabályozzák szerveink, szöveteink, sejtjeink működését. Azokat a vegyületeket, amelyeket egy szerv azért választ ki és juttat a vérkeringésbe, hogy befolyásolja velük egy másik szerv működését, endokrin (belső elválasztású) hormonoknak nevezzük...

61. oldal

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a stresszreakció elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük belső egyensúlyunkat. A stresszreakció sohasem specifikus. Kiválthatja bármilyen – fizikai, biológiai, kémiai vagy pszichés – hatás, sőt akár ennek a képzete is, függetlenül attól, hogy az tudatosul-e vagy sem. A fenyegetés lényegében megzavarja azokat a nagyon szűken behatárolható élettani körülményeket, amelyek között az emberi szervezet képes élni és működni. Ahhoz, hogy képesek legyünk küzdeni vagy elmenekülni egy adott helyzetben, arra van szükség, hogy a vér a bél vagy a máj helyett az izmokba áramoljon, míg a szívnek a szokásosnál gyorsabban kell vernie. Az agy ilyenkor kifejezetten a fenyegetésre összpontosít, feledve éhséget vagy szexuális ösztönt. Az elraktározott energiakészleteket cukormolekulák formájában mozgósítani kell, megváltozik az immunrendszer működése. Ezeket a folyamatokat az adrenalin, a kortizol* és más stresszanyagok szabályozzák.

Ugyanakkor, mindezeket a funkciókat biztonságos korlátokon belül kell tartani: a túl magas vércukorszint kómát okoz, a túlságosan aktív immunrendszer a saját sejteket is megtámadja, nemcsak a kórokozót. Ebből következik, hogy a stresszreakció nem csupán a szervezet fenyegetésre adott válaszaként értelmezhető, hanem a szervezet olyan próbálkozásaként is, amely arra irányul, hogy fenyegetés esetén is fenntartsa a homeosztázist**...

**a szervezet belső állapotának állandóságát biztosító élettani folyamatok összessége. (a magyarázat nem az idézet része!)

65. oldal

A stressz és a legyengült immunrendszer, illetve a betegségek között gyakorta megfigyelt összefüggés alapján született meg az „adaptációs betegségek” elmélete – a kifejezést egyébként Selye Jánosnak köszönhetjük -, amely szerint a „menekülj vagy küzdj” reakció nélkülözhetetlen volt akkor, amikor a természeti környezetben élő embernek meg kellett küzdenie a ragadozókkal és a természet más veszélyeivel. A civilizált társadalmakban azonban ugyanez a „menekülj vagy küzdj” reakció olyan helyzetekben is működésbe lép, ahol szükségtelen és haszontalan, hiszen többé nem fenyegeti az életünket halálos veszély. Összefoglalva, a szervezet fiziológiai stressz-mechanizmusai sokszor a nem megfelelő helyzetekben is működésbe lépnek, ami betegségek kialakuláshoz vezethet.

66. oldal

A szervezetünk ugyan a megfelelő módon reagál a stresszre, ám az elménk nincs tudatában a veszélynek. Fiziológiailag stresszes állapotban vagyunk, miközben alig, vagy egyáltalán nem vagyunk tudatában a szervezetünket érő kellemetlenségnek a distressznek (a káros stressznek). A legtöbb ember életében – legalábbis az ipari társadalmakban – a legjelentősebb stresszorok mind érzelmi eredetűek. Úgy tűnik, minél fejlettebb társadalomban élünk gazdaságilag, annál érzéketlenebbé válunk a saját érzelmi valóságunkra. Már nem érezzük, hogy mi történik valójában a testünkben, így nem is tudjuk megvédeni magunkat. Lehetséges, hogy a túlzott vagy tartós stresszreakció nem azért káros a szervezet számára, mert többé nincs feladata, hanem azért, mert nem vagyunk képesek felismerni az általa közvetített jelzéseket.

69. oldal

Az érzelmi kompetencia az alábbiakat feltételezi:

·        Azt a képességet, hogy át tudjuk érezni a saját érzelmeinket, és ezáltal a tudatában vagyunk annak, ha stresszesek vagyunk.

·        Azt a képességet, hogy hatékonyan ki tudjuk fejezni az érzelmeinket, ami által érvényt szerzünk a szükségleteinknek és biztosítjuk az érzelmi határaink integritását.

·        Azt a képességet, hogy különbséget tudunk tenni az adott szituációban helyénvaló reakciók, illetve a múltban gyökerező, inadekvát válaszok között. Annak, amit a világtól akarunk és követelünk, az aktuális szükségleteinken kell alapulnia, nem pedig azokon a kielégítetlen, nem tudatos igényeken, amelyek a gyerekkorunkból maradtak fenn. Amennyiben múlt és jelen összemosódik bennünk, úgy érezhetjük, hogy elveszítettünk vagy elveszíthetünk valamit, még akkor is, ha egyáltalán nem fenyeget minket ez a veszély.

·        Továbbá azt a képességet, hogy tudatában vagyunk a valódi szükségleteinknek, amelyeket ténylegesen ki kell elégítenünk, ahelyett hogy elnyomnánk ezeket csak azért, hogy mások elismerjenek, illetve elfogadjanak minket.

Ezeknek a feltételeknek a hiánya stresszhez, a stressz pedig a homeosztázis felborulásához vezet. Ha ez az állapot krónikussá, más szóval tartóssá válik, akkor nagyobb valószínűséggel betegszünk meg."

*A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt: Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat, Szabályozza az inzulint és a glükózt, Immun funkciókra hat,Válasz a gyulladásokra., Szabályozza az anyagcserét. A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. A magyarázat, nem az idézet része!