2014. március 18., kedd

Banános palacsinta



Eddigi életemben, jó párszor elhagyta már a számat, az a gonosz megjegyzés, hogy a világon egyszerűen sütni vagy főzni, csak a gasztroblogok bejegyzései szerint lehet. Ott minden tökéletes, elronthatatlan, és természetesen elsőre sikerül...

Igen, bosszankodom. A fiam laborba kell reggel vinni, és az előírt vérvétel miatt nem reggelizhet otthon, hazamenni nem lesz idő a tanítás megkezdése előtt, gyorsétterembe nem vihetem, nem jöhet szóba a pékség, vagy bármi más hely, ahol útközben reggelit vehetnék neki. A legrosszabb forgatókönyv szerint, a kezében fogva tud valamit enni az iskoláig menet. Előre bekalkuláltunk egy késést is az első óra elejéről.

A fentiek miatt, minden eddig GAPS diéta szerint elkészített reggeli, villásreggeli szóba sem jöhet.

Nagyon megörültem, mikor azt hittem a fenti problémára megtaláltam a megoldást, egy banános palacsinta receptben. Úgy reklámozták, hogy nincs benne sem cukor, sem liszt, sem térfogatnövelő szer - milyen ideális reggeli több diéta, allergia esetében! A recepthez kellett 2 tojás, 1 banán. Ezeket turmixoljuk össze, és lehet sütni. Emlékeimben a végeredményt illetően, megjelent egy amerikai palacsintához hasonló kis palacsintácska, amit kézzel lehet fogni, gyümölccsel gazdagítani, és milyen remek lesz a labor utáni rohanásra! Az amerikai palacsintát nagyon szerették a srácok, míg lehetett ilyet enni. Szeretnék most is, de nem sütök, mert többen nem ehetik meg a hozzávalók miatt. Régen sok vasárnap reggelt kezdtünk ezzel a fogással. Mire felébredtek a fiúk, én megsütöttem, volt hozzá puding, több féle ízesítés, és főzött kakaó inni...

A labor előtti este nagyon lelkesen hozzáfogtam, a talált recept szerinti, banános palacsinták elkészítéséhez. Azt mondtam, az sem érdekel, ha sárga békák potyognak közben az égből, akkor sem fogom magam felidegesíteni, bármi lesz a sütés vége!

Első próbálkozás:
Két tojást, egy banánt összeturmixoltam, de egy nagyon híg folyós masszát kaptam. Azt láttam, hogy ez alapból nem lesz jó, nyár elején egyszer nagyon belebuktam a kókuszlisztes palacsinták készítésébe, ezt a kört inkább kihagytam. Hozzáadtam még egy banánt, hogy sűrűbb legyen. Az lett, de még mindig túl folyós volt. Akkor jött egy kanál kókuszliszt. Közben vajjal kikent serpenyőt forrósítottam, és 3 kis kupacot öntöttem bele. Gyönyörű palacsinták lettek, sültek és eljött az a perc, mikor meg kellett volna ezeket fordítani, hogy ne legyen nyers az egyik oldaluk. Mindet megfordítottam, de akkor már nem palacsinta volt a serpenyőben, hanem valami rántottaszerű képződmény. Becsülettel továbbsütöttem a rántottának kinéző valamit...

Kiszedtem, és nagyon csúnya dolgokat gondoltam, legfőképpen a sárga békákra. Nem mellékes, ha lenne a lakásban tűzjelzőnk, az az első 3 percben bekapcsolt volna, mert olyan füst volt nálunk.
A végeredmény jó ízű lett, de én nem egy császármorzsa alapot akartam készíteni...


Ennek a masszának, palacsinta formájúnak, és laposnak kellene lennie...
 

Emberi fogyasztásra alkalmas, ízletes valami, de nem reggelire!

Második próbálkozás:
A maradék tésztából nem akartam császármorzsát gyártani. Tettem még hozzá kókuszlisztet, és bekapcsoltam a gofrisütőt. Kikentem vajjal, és miután felforrósodott megtöltöttem a sűrűbb masszával. Gyönyörűen sült, de egyszer ki kellett ennek is nyitni a tetejét.

Eredmény:


A fenti állapotban lévő sütőből kellett, forrón valahogy kirobbantani a banános masszát. Elég sok időmbe telt, de nem sikerült tökéletesen. A sütőt vagy kidobom, vagy valami más tisztítási formát találok ki, mert a csapvíz alá nem rakhatom, hogy kisikáljam egy kefével!

A konyha most tele van elhasznált keverő-, vagy sütőedényekkel. Ezek jelentik a kisebbik gondot, mert megtöltöm a mosogatógépet. Azt viszont még nem látom tisztán, hogy a gofrisütőt hogy tegyem bele a gépbe? Be lehet úgy csukni egy mosogatógép ajtaját, ha közben az elektromos zsinórt kilógatom, hogy legalább a csatlakozó dugó ne menjen tönkre a mosogatásban???  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése