Diszlexia, diszgráfia

Sokszor eszembe jut a Simpson család egyik epizódja, amikor Bart bekerül egy iskolai fejlesztőcsoportba. Itt azok a gyenge képességű gyerekek vannak, akik más módszerrel tanulják a tananyagot. Bart a végén abból az osztályból, egy olyan következtetéssel állt fel, a tanulási nehézségekre vonatkozóan, amiben megállapította, hogy azért vannak a lassú csoportban, hogy gyorsabban haladhassanak a problémáikkal, a normális osztályhoz képest...

Számomra ez egy lehetetlen küldetésnek tűnik, mégis a való életben ezt kell produkálnia egy tanulási nehézségekkel küzdő gyereknek.

A blog kezdésénél, próbáltam bemutatni a családunkat, amelyből hárman írási, olvasási, figyelemhiányos problémákkal, zavarokkal küzdünk. Nevezhetjük ezt a nevén: diszlexia, diszgráfia, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Egyik probléma sem a sikeres tanulást segíti elő, főleg nem egy hagyományos, poroszos típusú oktatásban.

Amikor egy éve elkezdtük a GAPS diétát, örömmel láttam, hogy a diéta nem csak szervi problémán, autizmuson, és sok más pszichés eredetű eltérés (betegség?) állapotán képes javítani, hanem felsorolták azokat a tanulást nehezítő zavarokat (csoportokat), amelyek a mi mindennapi életünkben jelen vannak, gondot okoznak. Kíváncsian vártam, hogy lesznek-e, lehetnek-e változások a diéta hatására a fiam írási, olvasási zavarainál, nehézségeinél?

Hogy ezek az írási, és olvasási gondok kezelhetőek legyenek, korábbra kell visszamenni a fiam életében, hosszú évek történéseit kell ehhez összefoglalnom.

A fiam 3 éves korában még nem beszélt. Elkezdte az óvodát, és alig tudott néhány szót mondani, azt sem lehetett érteni. Róla el lehetett mondani, hogy a saját anyja nem éti a szavát... Szavak nélkül remekül kommunikált a világban, mindent megértett és meg tudta értetni magát. Türelmesen megvártuk az első óvodai év végét, és a középső csoport elején mi kértük az intézményt, hogy segítsenek nekünk abban, hogy az óvodába látogató, felmérést, majd később fejlesztést végző logopédus nézze meg a gyereket. Sajnos az ő problémáival, nem volt arra lehetőség, hogy óvodai keretek között fejlesztést kapjon, magán úton vittük őt szakemberhez.

A logopédus szakember a hangok megtanításával, a beszéd fejlesztésével kezdte a munkáját. Rövid úton kiderült, hogy a gyereknél diszlexia, diszgráfia problémák szintén lesznek. Elkezdődött egy más típusú fejlesztő munka, nagycsoportban már iskola előkészítő típusú foglalkozások voltak, a betűk alapjait tanulta, betűket és az olvasást. A szakember azt javasolta, hogy inkább haladjon a tanulásban előre, hogy az első osztály megkezdésekor, ne maradjon le a gyerekektől, a tananyagot könnyebben sajátítsa el, ismerje és tudja, mi a feladata. A bejegyzést a Simpson család egyik epizódjával kezdtem, amivel kapcsolatban a két történet ezen a ponton ér össze. A lassabban és nehezebben teljesítő gyereknek, előre és gyorsabban kell dolgoznia, hogy a normál ütemben haladó társai szintjén maradhasson...

Ajánló kikapcsolódásnak, a Simpson család c. sorozat tanulással, iskolai nehézségekkel foglalkozó epizódjaiból:

http://www.sorozatbarat.org/video/view/4100/A_Simpson_csalad_online_sorozat_02_evad_01_resz

http://www.sorozatbarat.tv/ugras-a-videohoz/230058/A_Simpson_csalad_online_sorozat_14_evad_03_resz

Az elő két tanévben nem jelentkeztek a lemaradás jelei, de a többiekkel való haladás iszonyú terhet rakott a gyerekre. Mindenben maximálisan, és jól akart teljesíteni, de végig problémái voltak az olvasással, és írással, így ezt a saját maga által követelt maximalizmust nem tudta a tökéletesen végrehajtani.

A saját magára rakott teher alatt, legalább annyira szenvedett, mint ennek a páncélruhának a súlyától...

Szorongott, félt az óráktól. Közben nagyon sok fejlesztő órára járt. Magánúton, hetente többször. Egy-egy tanév alatt több kilónyi fejlesztő könyvből tanult, gyakorolt.

Harmadik évben, végre kaptunk időpontot a településünkön működő Nevelési Tanácsadó Intézetben, iskolai és sokadszorra beadott logopédiai szakvélemény alapján. A vizsgálatok eredménye alapján, kaphatott néhány tárgyból írásbeli értékelés alóli felmentést. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy annak a gyereknek mennyivel könnyebb egy tantervi követelményt teljesíteni, aki bármilyen tárgyból felmentést kap. Az órán ettől még dolgozni kell, a dolgozatot vagy meg kell írni, vagy szóban kell teljesíteni a tantárgyi követelményeket. Nem kívánom senkinek azt a szorongást, amikor olyan feladat megoldásában kell teljesítenie, eredményre és időre, amiről már előre tudja, hogy számára megugorhatatlan akadály! Az előbb már említettem a különórákat. Ez nem csak anyagilag megterhelő egy családnak, hanem időben és energiában az a gyereknek és a szülőnek egyaránt. Azon a foglalkozáson dolgozni kell, iskola, edzés után, játék és pihenés helyett! A fejlesztő szakember ad még otthon megoldandó feladatokat is, amit szintén a hétvégi pihenés terhére, vagy verseny mellett kell megcsinálni. Az iskolai fejlesztő órán szintén dolgozik a gyerek, és az ott adott otthoni gyakorló feladatokat ismét csak hétvégén van idő elvégezni.

Akkor a felmentés mellett mi ebben a könnyebbség? Ki dolgozik többet ugyanazért a tudásért, tanulmányi eredményért? Az a gyerek, aki az iskolai napköziben összedobja a leckét, és rohan játszani, vagy aki nagy erőfeszítésekkel tudja elvégezni azt, és még számtalan fejlesztésen kell részt vennie, hogy ne maradjon le a tananyagban???

Néhány fejlesztő könyv

Az alsó tagozat végén a fejlesztő szakember arra próbálja(-ta) felkészíteni a fiamat, hogy helyt tudjon állni a felső tagozat követelményei között. (Egy gyerekkel már ezt végigcsináltuk, de erről egyszer, majd egy másik bejegyzésben írok!)

Végezetül egy cikk, aminek átolvasását ajánlom azoknak, akik naponta bosszankodnak azon, hogy a gyerekük nem teszi ki a betűk ékezetit, a mondatok írásjeleit, nem tud a sorok között maradni írás közben, sorra rossz jegyeket hoz haza már alsóban...

Forrás:

http://sulihalo.hu/szulo-nagyszulo/tanulasi-zavarok-kezelese/449-diszgra

A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája. Gyakran társul a diszlexiával. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban.

A diszgráfia tünetei

Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra.Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.

Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.

Magasabb évfolyamon a tanuló írása annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondják rá a "macskakaparás" jelzőt.

A helyesírási hibák

o Igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni - kettőz ott, ahol nem kellene, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kellene írni. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is - elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.

o A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö...) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára.

o Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi.

o Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.

o A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat.

o Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy).

o A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat.

o A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi.
Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás.

A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.

Tempó. Mivel lassan dolgozik, lemarad.

Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.

Diszgráfia kiértékelő táblázat

Helyesírási problémák

Hosszú-rövid magánhangzópárokat rosszul írja

Hosszú-rövid mássalhangzópárokat rosszul írja

Mondat elején nagybetűt nem ír

Tulajdonnevet kisbetűvel írja

Mondatvégi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki

Mondatközi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki

Elválasztásban hibázik

Szavak egybe- és különírása (igekötők, összetett szavak)

Hagyomány elve (j-ly)

Máshogy ejtjük – máshogy írjuk hibái

Részleges hasonulás

Teljes hasonulás

Összeolvadás

Magánhangzótörvényekben hibázik (pl szóvégi ó,ő stb)

Toldalékos törvényekben hibázik (pl val-vel,t,tt stb)

Alaki probléma, betűvezetési probléma, rendezetlen íráskép

Súlyosabb, önmagukban is diszgráfiára utaló tünetek

szóból betűkihagyás

szóba betű betoldása

következetes betűcsere

nem következetes betűcserék

szótagkihagyás szó elejéről vagy közepéről

szótag (nem toldalék) lehagyása szó végéről

duplázás illetve többszörözés

gyenge halási hasonlóság alapján értelmetlen betűhalmazokat ír

zöngés-zöngétlen pár csere

írásjelet elhagy (á-ról. é-ről stb)

kétjegyű mássalhangzóból az egyik jelet kihagyja

toldalékot a szótól különírja vagy a következő szóval egye írja

hosszabb (nem összetett szót) külön ír

súlyos tagolási gyengeség (pl de előbb kinézett = delobkinzet)

elő- vagy utánvételezés: hallja, hogy a szóban valami hosszú, de nem tudja, hogy hol

a mondatból szavakat értelemzavaróan kihagy vagy többször is leír



Az íráskészség, helyesírási készség fejlesztése

Az írás gyakorlása párhuzamosan folyik az olvasással. Sok esetben az írás-helyesírási zavarok leküzdése sokkal nehezebb feladat az olvasásnál. A diszgráfiás gyermekek írását nem lehet csak másolással korrigálni.

Képességfejlesztés: elsődleges fontosságú

finommotoros, grafomotoros, vizuo-motoros fejlesztés

akusztikus figyelem, alaktagolás, ritmus (fonémákat, szótaghatárokat nem hallja ki), fejlesztése

differenciáló képesség, emlékezet, memória fejlesztése

Fontos a diktálás, melynek sokáig nagyon egyszerű szinten kell mozognia: betűk, szótagok és rövid szavak tollbamondásával, a betűformák, kapcsolások alapos megfigyeltetésével, emlékezetbe vésésével.

Később hasznosak a képekről, eseményekről történő szó- illetve mondatalkotások, mondatbefejezések.

Beszédkészség, szókincs fejlesztésével párhuzamosan mindig le is kell írattatnunk a gyűjtött szavakat (azonos mondatrészek, szófajok gyűjtése képekről, kérdések segítségével, rokonértelmű szavak, ellentétek gyűjtése, főfogalom alá rendelések, csoportosítások).

A prognózis tekintetében vannak javuló tendenciát mutató esetek, de lehet a folyamat stagnáló, ill. időnkénti visszaeséssel is számolni kell.