Anyák napja

Ebben az évben anyák napján, Miskolcon ébredtünk. Egy 2 napos verseny, utolsó 3 fordulója után indultunk haza. Autópályán ez a távolság 2,5 óra alatt teljesíthető, de mi az országon belüli „sétaautózást” választottuk. Hegyek között, Heves felé, majd át a Jászságon, a kunsági vidékeken, és a Duna felől, délről haza. A 4 órás utat, rádió nélkül elég nehezen bírtunk, ezért Apa elszórakoztatott bennünket, különböző jászsági dalokkal, ez még tetszett, de mikor áttért Simándy József stílusában, a „Hazám, hazám...” kezdetű sorra, valami miatt beígértük neki, ha azonnal nem hagyja abba, ő nem fogja élve megérni, hogy haza jusson a hazájába!

Este volt, mire az otthonunkba értünk, és az én 10 évesem azonnal rohant a szobájába, a nekem készített anyák napi meglepetésért. Nagyon örülök minden olyan anyák napi ajándéknak, amit a gyerekeim készítenek, de nincs annál nagyobb öröm az életemben, minthogy vannak gyerekeim. Egyáltalán gyerekem, és még szebb dolog, hogy ketten!

A mi társadalmunkban megvannak a hagyományai annak, hogyan köszöntjük az édesanyákat, mi gyerekek, vagy bennünket a gyerekeink. Mióta ismerem az Apósom, egy új szemlélettel lettem gazdagabb. Ő bizony minden évben elmondta a párjának, hogy jó, jó, a párját köszöntik a gyerekei, mint édesanyát, de neki hogyan fogja a párja megköszönni, hogy édesanyává tette? Mivel ő is kellett a rendszerbe, az a minimum, hogy a felesége erre a jeles napra, egy üveg konyakot vesz neki hálából! Ezen nagyon jókat szoktunk derülni, mert egy külön rituálé, az anyák napi konyak átadása a papának.

A hosszú hétvége előtti, utolsó iskolai tanítási napon, a gyerekek egy leírást, és egy rajzot készítettek az édesanyjukról. Korábban írtam arról, hogy a fiam diszgráfiával él, ezért legépelem, mit szeretett volna leírni és csatolom, mit sikerült ebből megvalósítania. A gépelés, és a helyesírás nekem sem lesz egyszerű feladat, a saját betűtévesztésem, cseréim, egybeírási, szétválasztási stb. problémák miatt...

„ Édesanyám

Én azért szeretem, mert mindig segít a házi feladatomban.

            Termete alacsony, a feje búbjáig érek. Sovány, ezért sokféle ruhát tud felvenni. Minden színt szeret az öltözködésében. Szeme zöldeskék olyan, mint a tenger. Vállig érő haja gesztenyeszínű. Minden nap kisminkeli az arcát munkája miatt. Nyakláncot hord, de fülbevalót nem visel. Szeretem, amikor kimegyünk a játszótérre együtt. Mindig segít a házi feladat megírásában, akkor is, amikor fáradt.

            Remélem ott lesz mindig a szívemben, és remélem neki is ott leszek én.”

(Kicsi helyreigazítás: a szemem inkább zöld, és kicsit barna. A piros színt nem szeretem :-)

 Amit a fiam írt...

 és amit rajzolt rólam.

Bodzaszörp, Apától

Már a diéta első évében kísérleteztünk olyan bodzaitallal, amely cukor- és tartósítószer mentes. Apának sikerült egy nagyon finomat elkészítenie, de azt sajnos sokáig nem tudtuk tárolni. Idei zseniális ötlete volt, hogy az elkészült bodzaszörpöt fél literes ásványvizes palackokba töltötte, és így lefagyasztotta. Ez a mennyiség, kiolvasztva 2-3 nap alatt, hűtőben sem romlik meg, és ennyi idő alatt elfogy. Nem megy tönkre, nem kell kidobni egy sok munkával előállított szörpöt.

A virágokat megpróbáljuk a lehető legpormentesebb helyről szedni, mert megmosni ezeket nem lehet, hiszen akkor lemosnánk a virágport róluk!  A poron kívül, még számolni kell a virágokon lévő kicsi rovarokkal, amelyek egy zárt zacskóban lejönnek a virágokról...

Hozzávalók, néhány literhez:

20 tányér (db) bodzavirág

3 dl méz

2 kg citrom

3 l víz

szűréshez, kicsi szűrő és gézlap

műanyag palackok

Elkészítés (Apa saját szavaival :-) :

A bodzavirágokat hideg vízbe áztatom. A mézet szintén hideg vízben feloldom, ez eltart egy ideig. Befőttes üvegbe teszek 3 dl mézet, azután öntök bele még 3 dl vizet, aztán összekeverem, vagy rázni is lehet. Kinek, hogyan szimpatikusabb: „rázva, nem keverve!”. A citromokat félbevágom, citromfacsaróval kifacsarom a levüket, hozzáöntöm a beáztatott virágokhoz. A citrom héját apró daraboka vágom, és azt is a löttyhöz teszem. 3-4 órán át állni hagyom, hűtőben. Gézlapon leszűröm, és csak utána teszem hozzá a felvizezett mézet. Pillepalackokba töltöm a szörpöt, 2-3 napig hűtőben is eláll. Amit nem iszunk meg addig, fagyasszuk le, kiolvadás után szintén jó 2-3 napig.

Miből lesz a cserebogár?

Bodzavirág, még nyílás előtt.

 A szedhető virágok.

 

Hová jutottunk egy év alatt?

Nagyon sokan megkérdezik tőlünk, rokonok, kollégák, ismerősök, hogyan érzi magát a fiunk, meddig tart még a diéta?

Egy éve ismerkedtünk meg a GAPS diétával, és elég hosszú utat tettünk meg attól a ponttól, mikor hüledezve olvastuk az első leírásokat, mit lehet megenni, és mit tilos ezentúl fogyasztani? Most a felénél tartunk, az önként vállalt 2 éves diétázási időnek.

Az első időszak a fiunknak a lemondásokról, a hiányzó dolgokról szólt. Nekünk szülőknek sem volt könnyű dolgunk, hiszen a megváltozott hozzávalók miatt újra meg kellett tanulnunk sütnünk és főznünk!

A gyerekkel kapcsolatos fizikai változások jelentősek, sőt szembetűnőek 1 év után. Alsó tagozatos általános iskolásként túlsúlyos volt, annak ellenére, hogy sportiskolába jár, és heti

több búvárúszó edzésen, vagy nem egy sima általános iskolára jellemző testnevelés órán vett részt. A diéta mellett lefogyott, amit elég furcsa volt látni, mert nem evett kevesebbet, és a diéta bővelkedik húsban, zsírral készült ételekben, mézzel ízesítünk, maglisztekkel sütünk, a gyümölcsökben sok gyümölcscukor van, nassolásra magokat, szárított gyümölcsöket adunk, amelyek rengeteg kalóriát tartalmaznak.

A diéta étrendje beépült a mindennapokba, néha azon csodálkozom, korábban mennyi felesleges, csöppet sem természetes ételt ettünk, pedig akkor úgy gondoltuk, hogy tudatosan táplálkozunk. Nehéz egy olyan világban, a fogyasztói társadalomban helyesen gondolkodni az ételekről, ahol azt sem tudjuk, mit fogyasztunk a polcról levéve, öntik ránk az olyan termékeket, amelyek címkéin nincs felsorolva a szója, a túlzott cukortartalom, felesleges adalékanyag, és még számos olyan dolog, aminek semmi keresnivalója nem lenne az adott élelmiszerben. A reklámok, és gyártók azt próbálják velünk elhitetni, hogy a "túró rudi", a mézes-piskótás tejszelet, a poharanként milliárd számra valamit tartalmazó joghurtkultúra, a teljes kiőrlésű keksz, a színezéket nem tartalmazó "kismackó", a gabonapehely, az energiaital, a kókuszos vagy egyéb csokoládé, és még sorolhatnám ezeket a termékeket: számunkra az alapvető élelmiszerek! Nem, ezek nem alapvető élelmiszerek, a táplálkozásunk alapjait nem ezek a „műtermékek” kell, hogy adják!

Mi az utóbbi egy évben, többféle igényt, diétát vagy allergiát figyelembe véve készítettük az otthoni menüinket, vagy a hétköznapra elcsomagolt ételeinket. Ahogy teltek a hónapok, arra lettem figyelmes, hogy a GAPS diétán kívül készítendő ételekhez otthon nem találtam hozzávalókat. Nem volt egy kollégiumba készítendő sütihez búzaliszt, vagy a péntek esti vacsorához, a kollégiumból hazaérő fiunknak nem találtunk burgonyát. Hol a sütőpor nem került elő, hol vaníliás cukrot nem találtam, mert elfogyott hetekkel előtte, és eszembe sem jutott a boltban venni. A legszembetűnőbb a cukor hiánya volt. Korábban szó szerint, zsákos csomagolásban vettük a cukrot (a kilós kiszerelést, nagy zsugorfóliás gyűjtőben).

Igen, a cukor.

Az első, amit erről szeretnék írni, egyik nagy baklövésem története. Ezen a tavaszon nagyon hamar kezdett a bodza virágozni. A fiúk imádják, a virágokból, citrommal készített és cukorral ízesített bodzaszörpöt. Ennek elkészítése nálunk Apa specialitása, régebben tartósítószert tett bele, így a szörp hetekig elállt. Ebben az évben kétféle italt szeretett volna készíteni. Az egyiket cukros alappal, a másikat mézzel ízesítve, és tartósítószer nélkül hűtve tárolva a fogyasztásig.

Miután elkészült a cukorszirup, meg kellett várnunk, hogy kihűljön. Ebéd után voltunk, én pedig heves rendrakásba kezdtem a konyhában. Főzés után, itt egy lábas, ott egy edény, raktam mindent a mosogatógépbe. A tűzhelyen láttam egy vízzel teli fazekat, és kb. 3 másodperc alatt leöntöttem a tartalmát a lefolyóba. Ezt nem kellett volna, mert ebben hűlt a szirup. Miután az utolsó csepp is lefolyt a lefolyón, rájöttem, hogy itt hiba került a rendszerbe. Hétvégén, 350 Ft-ért már kaptunk is egy kiló cukrot az éjjel-nappaliban, hogy az előkészített szörpöt be tudjuk fejezni...

A második, a cukorral kapcsolatban, hogy egyre kevesebb gyártó által készített kekszet, csokoládét, tejterméket vásárolunk. Néha elcsábulunk, hiszen ezek a termékek (jellemzően inkább tejtermékek) a család többi tagja számára fogyaszthatóak. A lényeg, itt a „néhán” van, mert minél ritkábban kóstoljuk meg, próbájuk ezeket megenni, egyre furcsább az ízük, iszonyúan cukrosak, semmi természetes ízt nem tartalmaznak. Ez amiatt furcsa, mert a GAPS diétában rengeteg édes ízt használunk. Mézet pl. a sütéshez, a gyümölcslevesek ízesítésére, nagyon sok az édes gyümölcs, a szárított gyümölcs, amelyek mind-mind természetes cukrokat tartalmaznak. Mégis egyre távolabb kerülünk attól a világtól, ahol pl. a poharas gyümölcsjoghurtok, iszonyú mennyiségű cukrot, édesítőszert tartalmaznak...

A fejfájás sajnos nem múlt el a fiamnál. Egy nagyon nehéz, fejfájásokkal teli téli időszakot élt át. Ahogy beköszöntött a tavasz, szerencsére ezek az alkalmak ritkultak. Azt nem tudjuk mennyit fájt volna a feje, ebben az időszakban, ha nem diétázik, de azt igen, így mennyivel volt számára elviselhetőbb a fejfájás, vagy a mindennapi élet...

Még egy év áll előttünk, amiben tartjuk az elkezdett GAPS diétát, de úgy gondolom ez az étrend egy év alatt annyira átformálta az ételekről, élelmiszerekről alkotott véleményünk, hogy sok dolgot meg fogunk belőle tartani, a normál étrendre való visszaállás után is!

Egy év hosszú idő, mindenki életében...

Amikor a tojásból elég volt

Mióta a GAPS diétát tarjuk, elég sok reggelen volt tojás, valamilyen formában a reggeli, de pár hónap után a gyerek nagyon elkezdte ezt a menüt utálni. A hozzá adott, ízesített / fűszerezett / salátának elkészített zöldségeket (paprika, paradicsom, uborka) meg sem kóstolta.

Valami mást kellett kitalálni, ami gyorsan elkészíthető. Annak pedig nem sok értelme van, hogy ugyanazt egye, mint ami a tízórai lenne...

Elkezdtem sütésnél, legalább 2 féle ízű sütit készíteni, különböző maglisztből, más gyümölccsel, szósszal variálva, mert az egyik lehetett a reggeli, a másik a tízórai. Viszont ez dupla idő előző este, és ebből az adagból sem készíthető csak egy reggelinyi, több napon át unalmassá válik. A vasárnap estéim rendszeres azzal zárulnak, hogy a következő hétre még sütök valamit a diéta szerint, reggelire – tízóraira.

Egyáltalán nem jött be a túró sem szárított gyümölcsökkel, mert nem szereti azokat átázva. A szárított gyümölcs jöhet minden mennyiségben, de az ne legyen nedves, vagy ne legyen benne semmiben... A szárított gyümölcsöt energiát adó csemegének szoktuk csomagolni versenyekre, kirándulásokra, vagy hosszú iskolai-edzési napokra. A túró gyorsan elfogy, ha kókuszreszelék és méz van benne, így áttörve kerül egy kis reggeliző tálkába.

A natúr bio joghurt és kefir sem tartozik a kedvencek közé, de mézzel és valamilyen felkockázott gyümölccsel ízesítve, már elfogy a reggeliző tálcáról. Hozzá egy karobporos, mézzel ízesített reggeli tejital, már a teljes boldogság.

Télen nagyon kedvelte a kisütött tepertőt, az valamilyen savanyúsággal gyorsan elfogyott. Hétvégente van idő húsos szalonnából „szalonna csipszet” készíteni, az is rendszeresen elfogy a tányérról.

A téli időszak egyébként is eléggé behatárolta, a mikor és mit készítsünk kereteit, ilyenkor tavasszal és majd nyáron bőségesebb lesz a választék gyümölcsökből, ami szintén bővítheti a reggeli variációit.

Néhány reggeli hozzávaló, reklám nélkül

Apró bűnözések

Egy diétát sok okból választhat az ember, orvosi javaslatra, valamilyen ételallergia miatt, meggyőződésből egy életmód váltás részeként, önként, mert azt gondolja, hogy ez javíthat az életminőségén, közérzetén.

Egy évvel korábban a fiunknak - szülői döntés alapján, bár orvosi javaslatra -, mi önként választottuk a GAPS diéta szerinti étkezés bevezetését, és betartását. Sokszor írtam arról, mennyi segítséget, megértést kaptunk a környezetünktől, az iskolai közösségben, a családban és ismerősöktől. Nagyon sok plusz energiát követel tőlünk szülőktől, hogy a napi étkezések, iskolában, sportrendezvényeken, kirándulásokon, utazásoknál a diéta szabályai szerint készüljenek. Nekünk ez sok energia, és idő, de a fiunknak pedig az önfegyelem betartása még nagyobb erőfeszítés. Becsületére legyen mondva, ezzel első perctől nem volt probléma. Nagyon hamar megtanulta, melyek a fogyasztható, és melyek a kerülendő ételek.

Viszont az nem lenne igaz (sőt képmutatás), ha azt állítanám, néha nem csúszik néhány apró bűnözés ebbe az étrendbe. Nem a gyerek miatt, mert nem is kér olyan dolgokat, amelyeket nem ehet meg, hanem inkább miattunk, szülők, vagy a környezete miatt.

Korábban szintén említettem, hogy mit váltunk ki a diéta betartásával. A fennálló fejfájásra semmi szervi okra, betegségre vonatkozó diagnózist nem tudtak megállapítani, a hónapokig tartó vizsgálatokkal egyik kórházban, vagy szakrendelésen sem. Több hónapos gyógyszerszedés után tértünk át az autogén tréning végzésére, és kezdtük el a diéta szerinti étrendet. Ez a két utóbbi próbálkozásunk nagyon bevált, mert egy csodálatos fejfájásmentes nyár következett. Egy 2 évig tartó folyamatban vagyunk benne, ami egy próba, hogy javítsunk a gyerek életminőségén, de szervileg nem indokolja semmi ennek a szigornak a betartását...

Ahogy teltek a hónapok, a gyereknek nagyon sok íz és étel hiányzott. Nem mondta soha, talán csak a sós és kelt tészták miatt panaszkodott, hogy tudok-e hasonlót sütni a felhasználható lisztekből és alapanyagokból, de tudomásul vette a nemet. Talán egyszer kért kiflit, amit egy reggel fogyasztott el vajjal. Kérdeztem tőle, ízlett-e a kifli, amit hosszú hónapok óta nem evett? Mondta, furcsa az állaga, mert nagyon rágós volt... Elszokott az ilyen lisztes péksüteményektől.

Ősztől egyre több helyen voltunk látogatóban, ahol mindig megkérdezték, hogy diéta szerint mit lehet és mit nem, de emellett egyéb, mindenki számára fogyasztható ételekkel vártak még bennünket. Ezeken a látogatásokon jó néhány alkalommal hagytuk a fiunkat megkóstolni egy-két finomságot, édességet, krémet vagy sós rudat.

Természetesen nem nagy mennyiségben, ez tényleg kóstolás volt. A legnehezebb dolgunk anyunál volt. Ő évek óta beteg, és sajnos az állapota egyre rosszabb lesz. Az unokáit nagyon szereti, és mivel elég ritkán láthatja őket, megpróbál nekik kedveskedni valami finomsággal. Tudja, hogy diétát tartunk, de ahogy telik az idő, és egyre súlyosabb a betegsége, nem emlékszik rá, mit lehet, és mit nem lehet megenni.

Sülnek a palacsinták, a meggyes lepények és a nagymama annyira készül, szeretettel adja ezeket. Mert abban csak kevés cukor van, vagy mézzel ízesített a túró... Mi pedig hagyjuk a gyereket enni, aki nagyon jóízűen és boldogan fogyasztja ezeket a sütiket. Mit tehetnénk, hiába liszt és cukor, inkább félre fordítjuk a fejünket, és nyeljük befelé a könnyeinket...

Egyrészről a nagymama szeretete, állapota miatt, másrészről, mert látjuk a gyereket, aki önfeledt boldogsággal eszi azt az ételt, amit nem lehetne...

Hiba a rendszerben...

Húsvét diétával

A húsvéti hétvégét egy közeli településen kezdtük, mert megyei sakkverseny volt. Oda a szokásos összetételű kosarunkat vittük magunkkal, hiába készültek a házigazdák pazar büfével, mi ennek kínálatát nem kóstolgattuk. Csomagoltunk gyümölcsöt, szárított gyümölcsöt, ebédre pácolt pulykahúst, salátát, mert eléggé a kora délutánba nyúlnak a hasonló versenyek, ahonnan még haza is kell jutni.

 Rácalmás, Jankovich Kúria

Az ünnepre nem készültünk semmi különös fogással, arra törekedtünk, hogy ha elutazunk a nagyszülőkhöz, legyen benne diéta szerint fogyasztható, de azok részére, akik ehetnek sonkát, vagy bármi tradicionális húsvéti fogást, ők szintén találjanak benne kedvükre valót. Mama finom süteményeket készített, és rengeteg ünnepi fogással készült a családnak. Előtte egyeztettük, hogy ki, és mit készítsen...

Én az utazás reggelén 2 féle, diéta szerinti süteményt sütöttem, de mindegyik szinten alulira sikerült. Az egyikből gyorsan egy máglyarakás alapja lett... Míg a gyerek versenyzett, Apa kacsát sütött, külön készítette mellé a májat, és még jó pár finomságot. (A hájból kisütött zsírt, azután hetekig használjuk a különböző pörköltek, húsok elkészítésénél.) Ezt a sültet vittük magunkkal, ami kitartott az ünnep idejére. Házi birsalmabefőttel nagyon ízletes volt! Mama főzött még kakaspörköltet, ami nem a legklasszikusabb húsvéti étel, de mindenki jóízűen megette a kocsonyák, sonkák mellett.

Azért volt némi hagyományőrzés hétfő reggel, a sonkalében főtt kemény tojás, valahogy odacsempésződött a gyerek tányérjára reggelinél...

Húsvéti látogató ajándékunk Keresztfiamékhoz, ami jobban sikerült, mint a diéta szerinti két sütim...

Epres-banános gesztenyelisztes sütemény

Egyik hétvégén a bőség zavarával küzdöttünk, mert volt otthon jó pár fajta gyümölcs, de a hozzánk látogató Keresztszülők nagyon finom bio epret és még éretlen banánt hoztak ajándékba, a sok egyéb finomság mellett. Az addig gyümölcsös tálban, és hűtőben lapuló banánok és eprek értek tovább, de nem fogytak.

A GAPS diéta előtt, nem gondolkodtam volna rajta, mit tegyek a lepuhult, túlérett gyümölccsel, mert azonnal banános tejturmixot készítek belőle. Viszont a diéta miatt mi nagyon óvatosan bánunk a tej, vagy biotej mennyiségével, nincs naponta többször, vagy ha van is, csak kicsi mennyiségben szerepel az étrendben.

A korábban otthon lévő epret és banánt, fel szerettem volna használni, ezért egy tízórait készítettem belőlük. Én most gesztenyelisztet használtam, de korábban írtam, hogy ez a diétában egyértelműen nem megengedett, így ez a hozzávaló helyettesíthető mandulaliszttel.

Hozzávalók:

15 dkg eper (érett)

Fél banán

1 kanál méz

2 tojás

3 dkg vaj

Csipetnyi szódabikarbóna

5 kanál gesztenyeliszt

Az érett és megmosott epreket, a banánt, és a két tojás sárgáját összeturmixoltam. Az eper bőséges mennyiségű levet enged, ezét nem kell belőle túl sok! Hozzáadtam a mézet, az olvasztott vajat, melyeket elkevertem a turmixban. A tojások fehérjét kemény habbá vertem, és a masszával összekevertem. A gesztenyelisztet és a szódabikarbónát hozzáadtam, és kivajazott sütőformába öntöttem. Előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütöttem.

Egy lepény szerű, ízletes süteményt készítettem, és közben annyi szennyes edényt gyártottam, hogy a mosogatógép fele simán megtelt...

 

Az elkészült süti a Nagynéném gyönyörű virágai alatt, a friss bio eperrel és egy túlérett banán társaságában...