Eddigi életemben, jó párszor elhagyta már a számat, az a
gonosz megjegyzés, hogy a világon egyszerűen sütni vagy főzni, csak a gasztroblogok
bejegyzései szerint lehet. Ott minden tökéletes, elronthatatlan, és
természetesen elsőre sikerül...
Igen, bosszankodom. A fiam laborba kell reggel vinni, és az
előírt vérvétel miatt nem reggelizhet otthon, hazamenni nem lesz idő a tanítás
megkezdése előtt, gyorsétterembe nem vihetem, nem jöhet szóba a pékség, vagy
bármi más hely, ahol útközben reggelit vehetnék neki. A legrosszabb
forgatókönyv szerint, a kezében fogva tud valamit enni az iskoláig menet. Előre
bekalkuláltunk egy késést is az első óra elejéről.
A fentiek miatt, minden eddig GAPS diéta szerint elkészített
reggeli, villásreggeli szóba sem jöhet.
Nagyon megörültem, mikor azt hittem a fenti problémára
megtaláltam a megoldást, egy banános palacsinta receptben. Úgy reklámozták,
hogy nincs benne sem cukor, sem liszt, sem térfogatnövelő szer - milyen ideális
reggeli több diéta, allergia esetében! A recepthez kellett 2 tojás, 1 banán.
Ezeket turmixoljuk össze, és lehet sütni. Emlékeimben a végeredményt illetően,
megjelent egy amerikai palacsintához hasonló kis palacsintácska, amit kézzel
lehet fogni, gyümölccsel gazdagítani, és milyen remek lesz a labor utáni rohanásra!
Az amerikai palacsintát nagyon szerették a srácok, míg lehetett ilyet enni.
Szeretnék most is, de nem sütök, mert többen nem ehetik meg a hozzávalók miatt.
Régen sok vasárnap reggelt kezdtünk ezzel a fogással. Mire felébredtek a fiúk,
én megsütöttem, volt hozzá puding, több féle ízesítés, és főzött kakaó inni...
A labor előtti este nagyon lelkesen hozzáfogtam, a talált
recept szerinti, banános palacsinták elkészítéséhez. Azt mondtam, az sem
érdekel, ha sárga békák potyognak közben az égből, akkor sem fogom magam
felidegesíteni, bármi lesz a sütés vége!
Első próbálkozás:
Két tojást, egy banánt összeturmixoltam, de egy nagyon híg
folyós masszát kaptam. Azt láttam, hogy ez alapból nem lesz jó, nyár elején
egyszer nagyon belebuktam a kókuszlisztes palacsinták készítésébe, ezt a kört
inkább kihagytam. Hozzáadtam még egy banánt, hogy sűrűbb legyen. Az lett, de
még mindig túl folyós volt. Akkor jött egy kanál kókuszliszt. Közben vajjal
kikent serpenyőt forrósítottam, és 3 kis kupacot öntöttem bele. Gyönyörű
palacsinták lettek, sültek és eljött az a perc, mikor meg kellett volna ezeket
fordítani, hogy ne legyen nyers az egyik oldaluk. Mindet megfordítottam, de
akkor már nem palacsinta volt a serpenyőben, hanem valami rántottaszerű
képződmény. Becsülettel továbbsütöttem a rántottának kinéző valamit...
Kiszedtem, és nagyon csúnya dolgokat gondoltam, legfőképpen a
sárga békákra. Nem mellékes, ha lenne a lakásban tűzjelzőnk, az az első 3
percben bekapcsolt volna, mert olyan füst volt nálunk.
A végeredmény jó ízű lett, de én nem egy császármorzsa
alapot akartam készíteni...
Ennek a masszának, palacsinta formájúnak, és laposnak kellene lennie...
Emberi fogyasztásra alkalmas, ízletes valami, de nem reggelire!
Második próbálkozás:
A maradék tésztából nem akartam császármorzsát gyártani.
Tettem még hozzá kókuszlisztet, és bekapcsoltam a gofrisütőt. Kikentem vajjal,
és miután felforrósodott megtöltöttem a sűrűbb masszával. Gyönyörűen sült, de
egyszer ki kellett ennek is nyitni a tetejét.
Eredmény:
A fenti állapotban lévő sütőből kellett, forrón valahogy
kirobbantani a banános masszát. Elég sok időmbe telt, de nem sikerült
tökéletesen. A sütőt vagy kidobom, vagy valami más tisztítási formát találok
ki, mert a csapvíz alá nem rakhatom, hogy kisikáljam egy kefével!
A konyha most tele van elhasznált keverő-, vagy sütőedényekkel.
Ezek jelentik a kisebbik gondot, mert megtöltöm a mosogatógépet. Azt viszont
még nem látom tisztán, hogy a gofrisütőt hogy tegyem bele a gépbe? Be lehet úgy
csukni egy mosogatógép ajtaját, ha közben az elektromos zsinórt kilógatom, hogy
legalább a csatlakozó dugó ne menjen tönkre a mosogatásban???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése