„Mit szeretnél
vacsorára enni?” Az idézett mondatot, egyszer késő este hallottam egy munka
után lévő, a lábán alig álló anyától, aki kézen fogva vezette a hipermarket
polcai között a kislányát. Nagyon sajnáltam ezt a két embert! A nőt és anyát
egyben, a rajta lévő terhek miatt, a kislányt, mert késő este neki kellett
döntést hoznia, olyan dologban, amely a szülői gondoskodás része lenne…
Az én fáradtságom, este pl. otthon abban jelentkezik, ha a
gyereknek a krémlevest a lapostányérba szedem ki. Tesztelem, hogy elég
krémes-e??? Nem tudom, de jó nagyot tudtunk rajta nevetni!
Azt írtam korábbi bejegyzésben, hogy nem tervezek görcsösen
előre étrendet, de jól át kell gondolnom, GAPS diéta szerint mi kerüljön az
asztalra otthon, vagy tízórais, uzsonnás dobozba. Nincs olyan, hogy nem vásároltunk
be, ne gondoltuk volna át előre az aznapi, másnapi menüt, vagy főztük, sütöttük
volna meg azt.
Mégis becsúsznak baklövések, és akkor kell varázslónak
lenni, de nem úgy, hogy megy a telefon a pizzafutárnak, esetleg valami
ételkiszállítónak, vagy a gyereket szállítom el a gyorsétteremig! Mindig
lehetett nálunk ételből választani gyereknek, felnőttnek. Nem kötelező semmit
megenni, amit éppen valaki nem kíván, előfordul, hogy nincs hozzá kedve, unja, nem
kéri rövid időn belül többször azt a fogást. Ezek a kezelhetőbb esetek!
Naivan azt hittem, engem a lencsefőzésnél, már a vörös lencse
elkészítése után, semmi nem tud zavarba hozni. Elég erősen tévedtem, mert sikerült, egy drogériában zöld lencsét
beszereznem. Gondoltam, abba a hibába még egyszer nem esem, hogy beáztatok
valamit, azután az életben nem tudom besűríteni! Egyik estére húshoz szerettem volna főzeléket
készíteni, és eszembe jutott az újfajta lencse. Gondoltam, megnézem már a magyarul
ráragasztott főzési útmutatót. Annyira kicsi betűvel, amivel az írva volt, egy
nyomtató el nem megy! Mi volt az első? Áztassuk be a lencsét 24 órára!
Volt pár csúnya gondolatom, és beáztattam, de azt, aznap
este már nem adhattam vacsorára. Jött a kétségbeesés, mivel adjam a húst?
Savanyúság szerencsére mindig van a konyhában, vagy valamilyen gyümölcs, amit
kompótnak el lehet készíteni, vagy már kész kompót. A fiam sajnos bizarr ízeket
kapott aznap vacsorára, mert akkor már én voltam fáradt ahhoz, hogy éjjel-nappal
nyitva tartó boltig autózzak…
Az ominózus zöld lencse, aminek itt nem ér véget a története!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése