Utazások, és utazás közben

A diéta bemutatásánál, már írtam azokról a nehézségekről, mikor házon és a napi rutinon kívül kell az étkezést megoldani. Szembesültünk ezzel megyén belüli, kívüli sakk- és búvárúszó versenyeken, nemzetközi versenyen helyi szálláson alvással, rokonoknál látogatóban, nyaraláson, iskolai táboron.

A könnyebbik eset, mikor a diétát valahol fix helyen kell megoldani, kísérjük a gyereket, vagy ismert személy felügyelete alatt van.

Viszont ezekre a helyekre el kell jutni, és sajnos nekünk ez hosszú órákat jelent egy autóban. Az idő arra nagyon kevés, hogy kényelmesen megálljunk útközben, vagy betérjünk egy útba eső csárdába, étterembe. Bár Apa nálunk, nyaranta nagyon szeret betérni a Kutyakaparó nevű híres csárdába. Ne gondoljon senki arra, hogy a helyi csapolt, vagy egyéb sör kedvéért, ami után én veszem át a kormányt, csupán tiszteletből Petőfi iránt, hogy ne feledkezzünk meg az irodalmi hagyományok ápolásáról, és felidézzük a Kutyakaparó c. versét.

Unokatestvér a Kutyakaparónál, egy kutya társaságában - 2013. nyár, magyarországi látogatás alkalmával

Az utazások jó pár órásak, ráadásul este iskola és munka után, így sokszor megéhezünk. Messze laknak a nagyszülők, és hozzánk nagyon távol lesznek ebben az évben, az országos gyermek egyéni- és csapat sakkversenyek (Miskolc és Szombathely), újabb megoldandó feladatok az utazás témájában.

A diéta előtt, rutinosan szendvicseket csomagoltunk, vagy otthon sütött, és kézbe fogható édes, vagy sós süteményeket sütöttem. Ezeket még én is könnyen meg tudtam enni, miközben a macskahordozó sarka, és éle a bordáim között nyomott elég erősen, mert a másik oldalon ülésmagasító volt, és a hátsó 3 helyből ennyi jutott.

Most sajnos a kézbe vehető zsemle, szeletelt kenyér sem jöhet szóba, de a pörkölt sem megoldás hidegen, amit egy kanállal meg lehetne a biztonsági ülésben, vagy ülésmagasítóban enni…

A csomagolt ételnek praktikusnak kell lenni, és sajnos az általam készített sütemények szeletelve sem felelnek meg ennek a kritériumnak. Morzsálódnak, törnek, villa kell hozzájuk, és valamilyen diéta kritériumainak megfelelő muffint sem lehet állandóan készíteni. Mi van, ha a gyerek sósat enne (?), akkor ez végképp nem megoldás.

Így kerülnek be pici fasírtok dobozkába, vagy kézzel megfogható sülthusik úti elemózsiának.

Legutóbbi családi utazásunknál pl. egy kicsi jénai tálban készített, almás máglyarakást falatozott a fiam. Kivételesen megálltunk, mert nem akartuk kockáztatni, hogy a gyerek foga az üvegen kocogjon, mikor a szájához emeli, de azt is kihagytuk, hogy valaki nyakába öntse az ételt, az első üléseken.

Gyümölcsöt szintén lehet megmosva, szeletelve útra csomagolni. Nagyon jó energiaforrások a szárított diófélék, magvak, gyümölcsök. Én ezeket össze szoktam keverni, így sokkal változatosabb az ízük, lehet csemegézni a szimpatikusabbak közül.

Viszont nekem ezek a lehetőségek elég korlátozottak, és a választék sajnos egyezik az otthon ehetővel, vagy az iskolába vitt ételekkel…