A nagyszülők környékén szinte minden
település rendelkezik egy gyógyfürdővel, vagy élményfürdővel, uszodával. Nem
voltunk restek ezeket végiglátogatni, de a helyi fürdő átépítés alatt volt, és
egy 10 éves gyereket az ember több okból nem visz, az egyetlen működő, 38
Celsius fokos vizű medencébe! Megterheli a szívét, és a jövendő férfiasságának
sem tesz jót! A legközelebbi uszoda pedig zárva tartott az ünnepek miatt.
Mivel egy búvárúszó palántát rejtegettünk
a nagyszülők házában, elindultunk és megnéztük Kisújszálláson a Kumániát. A
gyerek aznap pirosra csúszdázta a fenekét, mert a télen üzemelő medencetérben
gyógyvízbe nem mehetett, a gyerekmedence pedig már túl dedós volt az ő
úszástudásához. Gondoltuk megyünk tovább, és egyik nap elindultunk Karcagra,
ahol 2013-ban adtak át egy felújított uszodai, fürdő beruházást. Külső, belső
gyógy- és élménymedencék, normális hosszú úszómedence. Hurrá, nagyon örültünk.
Elég sokan voltak, ezért Apa és a gyerek
egy belső sávot választottak ki, hogy azonos sávban ússzanak. Ilyen úszásnál
alapvetés, hogy jobbra tarts haladási irányt kell úszni, és a forduló,
bukóforduló után erre nagyon odafigyelni. Talán 5-6 hosszt úszhattak le a fiúk,
amikor Apa bukófordulózott, és teljes erőből haladt előre, mikor a gyerek
áttért a sáv másik oldalára, akkor fejjel, iszonyú erővel egymásnak ütköztek. A
gyerek nem veszítette el az eszméletét, de az erős ütéstől nagyon fájt a feje
és rosszul volt. Mi vittük át a városi kórház sürgősségi osztályára, ahol
azonnal koponyaröntgenre küldték, és két orvos nézte meg. Az első a
traumatológus volt, a másik pedig a gyermekosztály orvosa. Nagyon hamar
felkerült a gyerekosztályra, ahol a következő 4 napot töltötte, gyógyszeres
kezelés mellett.
Agyrázkódást kapott, ami számunkra nem
volt kérdéses, de az, hogy lett-e még nagyobb baja az inkább. Akkora volt az
ütközés, hogy lehetett volna bármi törése, egy életre való károsodása…
Mivel nem a saját környezetünkben
voltunk, papucson, tusfürdőn, törölközőn és köntösön kívül semmi nem volt
nálunk, hogy a gyereknek legyen a kórházi tartózkodáshoz szükséges holmija.
Étel, pedig egy falat sem, mert arra számítottunk majd elmegyünk étterembe
enni.
A gyerek kapott ágyat, mi pedig
rohantunk a boltokba, bioboltba. Sajnos jó sokat sikerült bejárnunk, mire
összeszedtünk azokat a biotermékeket, amit egyébként fogyaszt, vagy
felhasználunk főzéshez. Az étel mellett, a tisztasági csomag, pizsama volt a
könnyebben beszerezhető tétel. Mivel a gyerek aznap csak reggelizett, keresnünk
kellett éttermet, ahol elvitelre találtunk a diétának megfelelő ételt. Délután
volt, Szilveszter előtt, így vagy nem volt már konyha, vagy nem szolgált ki az
étterem. Sikerült egy salátabár szerű helyet találnunk a belvárosban, ahol
végre kaptunk 2 adag grillezett húst salátával, ami megfelelt ebédpótlónak és
vacsorára. Reggelire biotejterméket, és gyümölcsöt hagytunk a hűtőben.
Az étkezés megoldása ezek után sem
volt egyszerű. A kórházban nem kértünk neki ételt, mert a felvételnél először
hallottak a GAPS-diétáról, így nem volt esélyünk eszerinti étkezést kapni sem.
A gyereknél, első nap a látogatás végéig maradtunk, és éjjel fogtunk hozzá a
másnapi ebéd, vacsora készítésének, és a két nappal későbbi reggeli
összeállításának.
A kórházi tartózkodás alatt minden nap
déli 12-re vittük be az ebédet, és azután 2 órát eltöltöttünk máshol, mert csak
délután 2-től volt látogatási idő. A látogatási idő kezdetén vittük fel a
hűtőbe az aznapi vacsorát és másnapi reggelit. A tízórai, és uzsonna könnyen megoldható
volt gyümölccsel, szárított gyümölccsel, kompóttal. Szerencsére egy 10 éves
gyerek, már eléggé önálló ahhoz, hogy ezeket elővegye és elfogyassza.
Valamivel kellemesebb Szilvesztert,
Újévet szintén el tudtunk volna magunknak, és főleg a gyereknek képzelni. Az
ekkor ügyeletben lévő orvosoknak, és nővéreknek megpróbáltunk némi süteménnyel
kedveskedni mindkét nap. Nekünk úgyis a diéta szerint főzni kellett éjjel, vagy
hajnalban, közben megsültek a nekik szánt finomságok is.
Amikor a nagyfiunk megtudta – aki soha
be nem teszi a lábát egy uszodába sem, pedig kicsinek Tisza-tavat úszott át -,
mi történt az öccsével, annyit mondott:
- - Mindig
tudta, hogy ha olyan normális kikapcsolódást választanánk magunknak, mint a
motorozás, vagy a túrázás, semmi bajunk nem lenne!
Mondtuk, jó! Majd legközelebb télen,
tükörgumis motorral megyünk sziklát mászni, onnan siklóernyővel jövünk le a
motorokig, de csak a jó sűrűn, fával telenőtt területek felett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése