A diéta előírásai szerint, inkább ne
adjunk hideg ételt és italt a gyereknek, mi ezt próbáljuk betartani. Javaslat
szerint, mikrohullámú sütőben nem lehet ételt melegíteni a gyereknek. Ez igen
csak felforgatta a háztartásunkat. Minden egyes kis pohár biotejnek külön
kislábas kell, hogy a gázon melegítsünk rajta egy kicsit.
Nagyon sokan elítélték, és ítélik a
mikrohullám használatát, az ételek készítésénél, melegítésénél. Okkal, vagy ok
nélkül, még nem tudni kinek van igaza. A gyártók gyártják ezt az eszközt, ebben
melegíthető edényeket szintén gyártanak.
Mi próbáljuk a mikrót minél kevesebbet
használni. Viszont mint írtam, minden pici adag tejnek, egy adag főzeléknek,
levesnek, vagy bárminek, amit melegíteni kell a hűtőből való kivétel után,
kellene egy pici lábaska. Ez, ami nálunk nincs! Mert eddig, a 4 tagú
családunkra, nem mondom, hogy üsttel főztünk, de valahol már a méret
közelített. Tehát erre voltunk berendezkedve, nem picurka edénykékre. Most a
nem picurka edénykék, minden melegítés után, fénysebességgel szaporodnak.
Valahogy nálunk a használt edény, soha
nem a mosogatóba, majd elmosás után az edényszárítóba kerül. Miért is? Mert csillagászati
áron lakótelepi, vezetékes melegített víz folyik a csapból. Biztos
káromkodásnak hatna, ha azt írnám: használati melegvíz. Ami után fizetünk
vízdíjat, melegítési díjat, majd biológiai szennyvíztisztítási díjat,
környezetterhelést és még ki tudja mit. Felsorolni is sok, nem hogy kifizetni!
Szépen összevárjuk a készletet a mosogatógépben,
majd mikor sikerült annyira teletömni, hogy a legköltséghatékonyabban
használjuk a vizet és az áramot, nyomunk egy gombot. Csak ezt a gombot egyre
gyakrabban nyomjuk!
Mert otthon mi magunk főzzük az ételt,
majd melegítjük, vagy tároljuk a fagyasztóban. Mindenhez kell egy edény, amiben
tárolunk, ha szerencsénk van, abban tudunk melegíteni is, majd tálaljuk.
Legtöbbször nincs szerencsénk, főleg nem egy lakótelepi konyhában.
Meglepetésünkre olyan tároló dobozok
kerültek elő, amelyeket évek óta dísznek tartottunk a szekrények tetején. Hol
ettől, hol attól, valami eseményre, nyaralás után hoztak nekünk fém-, vagy
kerámia dobozokat. Eddig nem sok hasznát vettük a kicsiknek, mert ha sütés
volt, bulira, családi eseményre, külföldi utazásra akkor azt ipari mennyiségben
kellett csinálni. Ehhez mérten kellett nagy tároló, fémből, műanyagból.
Most szépen elővettük kis díszeinket,
és ezekben tárolom a pici kiszerelésben vásárolt liszteket, megsütött dolgokat.
Mindennek eljön egyszer az ideje, hogy szükség lesz rá! Viszont egy lakásban,
ahol az ember egyszerre, egy légtérben őrzi a szánkót és a strandos matracot, a
gumicsónakot evezővel, a jégoldót, a naptejjel, ez eléggé lehetetlen küldetés.
Egy kis ajánló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése