Egy kis kitérő...
Egy szelet kenyér, az egész ebédből
ennyi volt az ehető!
Ez a mondat egy tini szájából, az
éttermi ebédjegyes, iskolai rendszerű ebéd után hangzott el.
Az iskolában csőtörés volt éjjel,
emiatt már kora reggeltől a pedagógusok, szülői munkaközösség vezetők próbáltak
mindenkit felhívni, értesíteni, közösségi oldalakon üzenni.
Az iskolában, állítólag fél méter
magasan állt a víz, mert egy közel 30 méter hosszú, hideg vizes csőszakasz
levált a helyéről. A lényeg, aznap tanítás nem volt. Mindenki próbálta valahogy
megoldani a gyerek elhelyezését. Otthoni segítséggel, irodában, ismerősöknél, valahol.
A nagyok otthon maradtak, a felügyelet nélküli kicsiknek, a szomszédos
uszodában biztosítottak ügyeletet.
Megjelent a városi honlapon egy
iskoláról szóló cikk, aminek a nyitóképén, a srácok majd kiugrálnak örömükben a
bőrükből. Természetesen megjegyezték, hogy a kép csak illusztráció! Ááááá,
biztos nem ilyen vigyorgó képpel telt az összes kölöknek az iskolán kívül
töltött délelőtt.
Az iskolai sakkedzőnk még délelőtt
felhívott, hogy intézett az iskolában egy szabadnapot, hogy a gyerek
rápihenhessen a másnapi megyei versenyre. Nagyon értékeltük. Biztos az elsők
között volt, aki még a reggeli ügyeletre ment, és mentették, a menthetőt.
Mi szintén próbáltuk menteni a
menthetőt, reggel indulás az irodába, előtte rohanás az étterem konyhájára,
hogy próbáljuk megbeszélni velük, ne szállítsák ki a gyerek diétás ebédjét az
iskolába. Valamint, ha meg lehet oldani, hagyják azt az étteremben, majd ott
megeszi a gyerek, én átkísérem. Szerencsére segítettek, a tálalóhoz kivitték a
diétás menüt.
A felső tagozatos gyerekek, otthonról
jöttek ebédidőben ebbe az étterembe. Az egyik ismerős kislány hozzánk akart
leülni, de szóltak neki, hogy ott nem kaphat iskolai menüt. Átült a saját
helyére, és 5 perc nem telt el, már ment kifelé egy szelet kenyérrel a kezében,
és elhangzott a nyitómondat.
Engem teljesen megdöbbentett, hogy a
számomra teljesen elfogadható menüből, egy felső tagozatos gyerek semmit nem
eszik meg. Most nem a menzák kínálatát kezdem el feszegetni, van arra törvény,
hogy milyen alapanyagból, mennyit adhatnak hetente… A normából csodát, csak
nagyon elkötelezett konyha tud kihozni.
Az ebéd csontlevesből, tökfőzelékből
és vagdaltból állt. A levest, ráadásul megkérdezte a diétázó fiam, hogy
ehetne-e? Mondtam nem, mert belefőzték a tésztát. Nagyon szomorú volt…
Tudom, egy ilyen menü, nem egy
sokcsillagos éttermi fogás, bár ha belegondolok, számos külföldre szakadt
hazánkfia, étteremben direkt ezeket az ízeket keresi, ha hazalátogat a vagyonos
egzisztenciájával. Mert ő, ezen nőtt föl, erre az ízre vágyik!
A mai világban, mit csinálunk az
ételmaradékkal? Régen háziállatok ezrei éltek hasonlón, kutyák, macskák,
disznók. Szabályozás miatt, ne is gondoljunk évek óta hasonlóra.
Hosszú évekig rászorulóknak osztották
ki a konyhák, a megmaradt ételeket. Lehet még hasonlót?
Most mit hallunk? Boltban
szavatossági, felhasználási idő után, nem árult élelmiszert külön tárolóban
kell gyűjteni, nyilvántartással együtt, mert ellenőrizheti az illetékes
hatóság. Azután megsemmisítik, hulladékba kerül.
A megfőzött élelmiszereket, vagy pl.
nagy mennyiségű ipari tejterméket, jobb esetben, egy biológiai gázt előállító
üzembe szállítják, rosszabb esetben hulladék, szemét lesz belőle. A szemétből
szintén nyerhető gáz a szeméttelepeken. Lehet ebből még több energiát nyerni, mert azt
a gázt, hő vagy villamos energia előállítására fel lehet használni. Az ételt
lehetőségünk van még komposztálni, de biztos ez a legjobb megoldás?
Valahol nekem akkor sem tetszik, ennek
a rendszernek a túlszabályozottsága. Mert lenne számtalan ember, és menhelyi
állat, aki szívesen elfogyasztana, bármilyen addig másoknak fel nem szolgált
ételt…
Ajánló:
asznált edényeket tüntetem el,
az asztalról, pultról a mosogatógépben, jééé egy falat mandulás piskóta, jééé
egy zöldség - azt esetleg bekapom, hurrá, már nem indultam el üres gyomorral!
2. Reggeli futás, kocogás
Mi sem egyszerűbb ennél! Indulás előtt, a macska végigkergetése a lakáson, hogy
azokból a helyiségekből kizárjuk, ahol nem akarjuk napközben látni. Azután
futás időre a buszig, vagy a fényévekre lévő autóig, mert parkoló sehol a
közelben, és mint mindig, ketyeg az óra a becsöngetésig. Természetesen olyankor
állnak a kamionok keresztben a bevásárló helyek körül, a cél pedig csak 2
percre van előttünk…
3. Ha nem szeretsz futni, tornázz!
A súlyemelés annak számít? Futva a buszig, a gyerek 15 kilós táskájával a
vállamon? A következő tornagyakorlatok a buszon folytatódnak, mert nem érem el
a felső kapaszkodót – lent pedig max. egymás fülét foghatnánk. A gyakorlat nehezíthető
kinyitott esernyővel, délutáni iskolai dolgokkal, edzési holmival.
Autóval közlekedve, dühös karlendítések az elakadt kamionok felé, valamint
visszafordulásnál az egérútra - körző mozdulatok végzése a szembe jövő és
gyanútlan autósoknak.
4. Forró tea - mentából
Igen, ez mindig jól jön! Főleg, mostanában fűtés nélkül, legalább felmelegít.
Csak az a kérdés, hol lehet reggel friss mentát szedni? Nálunk, a játszótéren
biztos nem! Ha lenne is, a 2. pont értelmében, el kellene mellette futnom…
5. Tízóraizz
Na, ezt már szeretem! Tízórai időre, talán sikerül megreggeliznem, ha nem
vagyok elég gyors, akkor óvodai uzsonna időre marad az ebédem elfogyasztása. De
azt ne élje meg senki, hogy az órákig csúszó ebéd miatt tőlem munkát kérjen,
vagy telefonon hívjon – mert a hiszti miatt, csak még éhesebb leszek, majd
hisztisebb, éhesebb, hisztisebb…
6. Kávé, teasüteménnyel
Ez a kedvencem, tanács szerint üres gyomorra! Ha a kávé nem hozná fel az ember
gyomorsavát, a hozzá dobott cukros sütemény, majd szépen kialakít pár év alatt
- egy rendes refluxot! Azzal biztos garantált lesz az anyagcsere gyorsítása,
mert ember nincs a talpán, aki úgy normálisan enni tud…
asznált edényeket tüntetem el,
az asztalról, pultról a mosogatógépben, jééé egy falat mandulás piskóta, jééé
egy zöldség - azt esetleg bekapom, hurrá, már nem indultam el üres gyomorral!
2. Reggeli futás, kocogás
Mi sem egyszerűbb ennél! Indulás előtt, a macska végigkergetése a lakáson, hogy
azokból a helyiségekből kizárjuk, ahol nem akarjuk napközben látni. Azután
futás időre a buszig, vagy a fényévekre lévő autóig, mert parkoló sehol a
közelben, és mint mindig, ketyeg az óra a becsöngetésig. Természetesen olyankor
állnak a kamionok keresztben a bevásárló helyek körül, a cél pedig csak 2
percre van előttünk…
3. Ha nem szeretsz futni, tornázz!
A súlyemelés annak számít? Futva a buszig, a gyerek 15 kilós táskájával a
vállamon? A következő tornagyakorlatok a buszon folytatódnak, mert nem érem el
a felső kapaszkodót – lent pedig max. egymás fülét foghatnánk. A gyakorlat nehezíthető
kinyitott esernyővel, délutáni iskolai dolgokkal, edzési holmival.
Autóval közlekedve, dühös karlendítések az elakadt kamionok felé, valamint
visszafordulásnál az egérútra - körző mozdulatok végzése a szembe jövő és
gyanútlan autósoknak.
4. Forró tea - mentából
Igen, ez mindig jól jön! Főleg, mostanában fűtés nélkül, legalább felmelegít.
Csak az a kérdés, hol lehet reggel friss mentát szedni? Nálunk, a játszótéren
biztos nem! Ha lenne is, a 2. pont értelmében, el kellene mellette futnom…
5. Tízóraizz
Na, ezt már szeretem! Tízórai időre, talán sikerül megreggeliznem, ha nem
vagyok elég gyors, akkor óvodai uzsonna időre marad az ebédem elfogyasztása. De
azt ne élje meg senki, hogy az órákig csúszó ebéd miatt tőlem munkát kérjen,
vagy telefonon hívjon – mert a hiszti miatt, csak még éhesebb leszek, majd
hisztisebb, éhesebb, hisztisebb…
6. Kávé, teasüteménnyel
Ez a kedvencem, tanács szerint üres gyomorra! Ha a kávé nem hozná fel az ember
gyomorsavát, a hozzá dobott cukros sütemény, majd szépen kialakít pár év alatt
- egy rendes refluxot! Azzal biztos garantált lesz az anyagcsere gyorsítása,
mert ember nincs a talpán, aki úgy normálisan enni tud…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése