Karácsony, kicsit másképpen

Elérkezett 2013. év Karácsonya, és nekünk igencsak előre meg kellett terveznünk a főzendő menüt. Ez több okból volt szükséges, mert 23-án elutaztunk a nagyszülők üresen álló családi házába, míg ők közben melegebb éghajlaton töltötték a Karácsonyt, valamint a Vízkereszt utáni néhány napot.

Mikor Apa a repülőtérre vitte őket, és zárta a házat, már a fagyasztóban és a kamrában kellett lennie szinte minden hozzávalónak, mert egy késő esti utazás után, nem sok kedvünk volt a 24-i bolti sorban álláshoz… Nem képzett ez alól kivételt, a macska 2 heti elemózsia, és alom ellátmánya sem.

Pár dolgot azért a mi lakásunkból vittünk, ami ott beszerezhetetlen lett volna, ilyenek voltak pl. a lisztek, családból kapott, és ledarált dió, biotejek, joghurtok, biotejföl, saját ismerőstől a termelői méz. Egyébként tele autóval szoktunk ezeknek az utaknak nekiindulni, de most aztán sikerült túlcsomagolni magunkat. Kombi autónkban még az ölünkben is fogtunk jó néhány dolgot, pedig a saját családi ajándékainkat már 22-én este kitettük az otthon díszített fa alá.

24-én reggel a férjemmel bevonultunk a konyhába, és csak addig jöttünk ki délután, míg a nagyszülők által vásárolt fát talpba állítottuk, és díszítettük. Az ilyen fenyő talpba állításokat érdemes addig megcsinálni, míg vidéken, az ügyeleten orvost biztos talál az ember, mert azután rohangálhat fényévekre szakember után, aki szakszerűen ellátja… Ebben a diétában mindenki felejtse el a boltban vett szaloncukrot. Ezért csak egyfélét tettünk a fára, ne ingerelje feleslegesen a gyereket, és egy külön asztalon, diszkréten kis tálkákba tettünk ki, a család cukrot fogyasztó tagjai részére különböző ízű szaloncukrokat.

Mivel 25-én látogatóba mentünk, a fiam másnapi ebédjét szintén el kellett készítenünk, amit csomagolva vittünk magunkkal. Továbbá más látogatás miatt sütöttünk hurkát, kolbászt, és jó pár fajta süteményt, ugyanis a karácsonyi napokon megnéztük azokat az idős rokonokat, vagy ismerősöket, akik egészségügyi állapotuk miatt, otthonban élnek.

Az ünnepekre próbáltunk, olyan menüt összeállítani, ami tükrözi a hagyományokat, de megfelel a diéta szabályainak. A töltött káposzta rizs nélküli gombócokkal készült. Sajnos a gyerek a halat nem szereti, így azzal nem akartunk próbálkozni. Nagyon bejöttek neki a különbözőképpen sütött húsok. A fácánsültet képes volt 3 napig enni, nem unta meg (mondjuk, lennénk még egy páran, akik nem unnák meg…). Készültünk zöldsalátákkal, de sokszor csak birsalmakompótot kért köretnek a húsok mellé. Főztünk még gyümölcslevest, amit mézzel ízesítettünk.

Karácsony második napján szintén látogatóba mentünk, egy névnapozásra hívtak meg bennünket. Itt előre megbeszéltük a vendéglátókkal, hogy az általuk készített menüből – mit menü, pazar lakomából! -, mi felel meg a szabályoknak.

Így kaptunk nagyon ízletes gyöngytyúk húslevest, volt kakaspörkölt, különböző sütött zöldségek, rakott húsok, köretek, saláták és rengeteg sütemény. Ebből a gyöngytyúk húsleves tökéletes volt, mert a tésztát külön főzték meg, és a leszűrt lével mindenki maga variálta a levesét. A húsokhoz pedig teljesen illett egy házi őszibarackbefőtt, mint köret.

Én őszintén bevallom, nagyon féltem ettől az első diétával töltött Karácsonytól, de sikerült minden étkezést úgy megoldanunk, hogy az ünnepi legyen, kicsit kövesse a hagyományokat és betartsuk vele a diétát!