Az őszi szünetet, ebben a tanévben
elég hosszú időre adták ki a gyerekeknek. Közel másfél hétig élvezhették az
iskola nélküli létet. Azért nem tanulást írok, mert lehet bárkinek szünetre
feladott feladata, pótolni valója!
Mi a szünet első napján elutaztunk, az
ország másik részében élő nagyszülőkhöz. A fél nap utazással telt, a délután pedig,
a diéta szerint adható alapanyagok városi felkutatásával. Csak néhány dolgot
vittünk magunkkal, amit gondoltam, ott nehezebb lenne beszerezni, vagy csak sok
utánajárással sikerülne. Ilyen volt a bejáratott méhészünktől származó méz,
mandulaliszt, kókuszliszt. Útközben almáskertek mellett álltunk meg, termelői
almát venni.
Az biztos, hogy ezek az almák nem
voltak bio kategóriásak, de sem a hűtőházat, vagy a multik polcait nem járták
be, a mi vásárlásunkig. Sőt sem Ázsiából, vagy Európa déli részéről nem utaztatták
hozzánk ezt a gyümölcsöt.
Az első napi bevásárlás előtt, gondosan
megterveztük a heti menüt. Azután megpróbáltuk azt, tartani egész hétre. Nem
volt valami változatos, de sajnos nem sok idő maradt a variálásokra sem, mert
egy kertes családi házban töltöttük a szünetet, ahol az elvégzendő házimunka
mennyisége adott volt, és minderre az idő rövid.
Szerencsére voltak olyan fogások, amit
az ember sütőbe tett, és a végén ránézett. Csirke, sütőtök, mandulás piskóta,
túróslepény. Míg ezek sültek, addig haladtunk a ház körüli munkákkal. Anyu
sütője, egy veszedelem. Míg egy tészta felső része nyers marad, addig a
sütőtepsi aljában elemi szén képződik. Így bármilyen sütemény esetében, a
nyerstészta hashajtó hatását, ellensúlyozza az elszenesedett rész hasfogó
hatása…
Újabb kísérletet végeztem a vörös lencse
főzelékké alakításával. Kevés vízzel, órákig való főzés után, biotejfölös
habarással sűrítettem. Egész ehető állagúra sikerült. A zöldborsófőzelék már
nem kapott ennyi időt, de azt, szintén sikerült végre normális állagúra
sűríteni.
Úgyhogy, a házőrzőként tartott kutya,
ezekről a fogásokról lemaradt. Azért nem kell azon izgulni, hogy éheztettük! Bő
egy hét alatt, szépen gömbölyödött és fényesedett a szőre. A diétás menün kívül,
még főztünk bőségesen, ami ha nem az ő táljában, akkor a kuka alján kötött
volna ki. A végén már meg sem mozdult, mikor ételt tettünk eléje. Nem pusztult
bele szegény állat a főztömbe, egyszerűen nem bírt többet enni.
A szünet második felében, újra
elkezdett fájni a gyerek feje. Most aztán tényleg nem volt számára sem iskolai,
különórai, vagy edzésen jelentkező terhelés. Reggeltől-estig játszhatott, az
udvaron, vagy az utcán ugrándozhatott. Viszont jött a hidegfront, egy októberi
hosszú, meleg periódust követően. Nem volt mit tenni. Attól viszont eléggé
csalódott voltam, hogy a MagneB6 tablettát hetek óta kapja, és mégis ennyire
megviseli a front.
A szünetet egy éttermi látogatással
zártuk. Az étteremből hoztunk előre étlapot, így át tudtuk gondolni, hogy
milyen fogások felelhetnek meg a diéta előírásainak? Levesnek egy babgulyás
szerű, húsos szárazbablevest választottunk, második fogásnak sertéspörköltet
kértünk, vegyes salátával. Ebben a menüben cukor nem volt, viszont azt ismét
nem tudhattuk, hogy olajjal készítették-e az ételeket? Szerencsére ekkora
mennyiség után, semmi probléma nem jelentkezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése