Terhelés a sportiskolában

Az látszik a bejegyzéseimből, hogy a fiam iszonyú pszichés, és fizikai terhelésnek van kitéve a tanév ideje alatt.

Az általános iskolai feladatai mellett versenysakkozik, és búvárúszó egyesületi tag. Az osztályukban, vagy az iskolájukban nagyon sok gyereknek több sportága van, több egyesület tagja egyszerre. Az iskola egyes sportágak után, nemzeti utánpótlás támogatást kap, és ahhoz, hogy ebbe az iskolába, bizonyos osztályokba járjon valaki, akkor legalább egy sportágat űznie kell. Ennek a városban, több mint 60 éves hagyománya van, sportolók generáció nőttek fel előtte.

Én első perctől kezdve azt mondtam, számunkra nem presztízskérdés, hogy a gyerek ebben az intézményben tanul-e vagy sem! Mi célzottan választottuk ezt az iskolát, és az úszóosztályt évekkel ezelőtt. Szakember javasolta, hogy a meglévő problémákkal a beszédben, a várható írási, olvasási problémák miatt, ne válasszunk nyelvi osztályt, vagy egyéb humán beállítottságú szakot indító iskolát, alsó tagozatra. Ez a tanács nagyon helytálló volt, mert a fiam a reáltárgyakban, logikát követelő feladatoknál dicséretes tanuló, míg olvasás, nyelvtan és egyéb írásbeli tárgyaknál nevelési tanácsadói felmentéssel rendelkezik, az írásbeli értékelés alól. Ez nem azt jelenti, hogy nem írja meg a dolgozatokat, hanem más feladatot kap, vagy az értékelés szempontjai eltérnek a felmentéssel nem rendelkezőkkel szemben.

Már korábban voltak olyan visszajelzéseink szülőktől, hogy mennyivel könnyebb az én gyerekemnek, mert könnyített számára a feladat, azokkal szemben, mint akire a normál követelmények vonatkoznak! Elég türelmesen viseltem a hasonló megjegyzéseket, mivel a második gyerekemnél hangzott el. Lehet, ha az elsőnél kapunk hasonlót - akkor még a harmincas éveimben-, az illető torkának estem volna…

Megbeszéltem ezekkel a szülőkkel, hogy ez nem így van. Gondoljanak bele, hogy a napi feladatok, edzések, és hétvégi versenyek mellett évek óta járunk magánúton fejlesztő szakemberhez, azután a gyereknek járnia kell az iskolai fejlesztő pedagógushoz. Ez nem csak rengeteg pénz, hanem rengeteg idő és gyakorlás, energia a gyerek és a mi részünkről. A heti plusz órákon feladatot végez, és kap még otthoni külön feladatot, a különórán és egyaránt az iskolában. Ennyi plusz energiával sem tudja azt a szintet hozni, amit egy normál képességű gyerek tud, pici energia befektetéssel!

Ezek a dolgok, a mi saját nehezítő tételeink, de a sportiskolával kezdtem a bejegyzést.

Sok szülő, nem érti meg beíratás előtt, vagy azután a gyermeke iskolába járása közben, hogy ez olyan, mintha 2 iskolát végezne egyszerre a gyerek. Elsőként az iskolai követelményeknek kell megfelelni, ahol alsó tagozatban az lenne a lényeg, hogy megtanuljon, írni, olvasni, számolni, biztos alapot kapjon a felső tagozatos követelmények teljesítéséhez. Ez sem kevés, főleg nem, nagyon jó bizonyítvánnyal.

A délután pedig az edzőké, egyesületé. Kemény fizikai munkával (esetünkben szellemivel is), akár a hét minden napján, vagy napi több edzésen. Azután hétvégén jönnek a versenyek, szinte pihenés nélkül. A versenyek sokszor elveszik az egész hétvégét, és úgy kell folytatni a következő hetet, hogy egy pihenő nap sem volt! Pihenés nélkül kell végezni a tanulást, helytállni az edzéseken.

Igen, ez már a ló túloldala. Viszont gondoljon mindenki abba bele, ha egy gyerek tehetséges, edzések és gyakorlás nélkül nem fog versenyen eredményt elérni! A tehetséget pedig szülőileg támogatni kell, mert a délután a számítógép előtt, esetleg labdázással, vagy a semmivel szintén el fog telni. Itt kanyarodunk vissza oda, hogy aki nem ér el eredményt, vagy nincs támogatott sportágban, annak mi keresni valója van egy ilyen típusú iskolában???  

A szülők között, az szintén eléggé téves elképzelés, ha van egy viselkedészavaros, hiperaktív, vagy bármilyen túlmozgással járó problémás gyerekük, akkor majd sportolni küldik, és egy poroszos oktatási stílusú iskolába íratják. Szerintük, majd ott megnevelik, és rendre szoktatják! Ezt miből gondolják, ha nekik otthon előtte 6-7 évig nem sikerült???

A gyerek problémái, szakember és kezelés nélkül ettől nem fognak megszűnni, maguktól elmúlni, sőt! Az ilyen gyerek agresszív lesz a többiekkel, a tanulásban nem tud majd teljesíteni, tönkreteszi a pedagógusok életét, szétrombolja a közösséget, ahová jár. Sajnos az osztálytársak lesznek az elszenvedői bármilyen verekedésnek, ellenük irányuló agressziónak! Ezeket a gyerekeket egy szerető, és saját magukat, személyiségüket kibontakoztató pedagógiát követő, alternatív iskolába kellene beíratni… Természetesen ezek a gyerekek a sportban érhetnek el kitűnő, és kiváló eredményeket, de segítség nélkül az életük minden más területe, a kudarcok színtere lesz!