Az étrend betartásában kudarcnak elég
volt ennyi is, a nyári táborokra már jobban készültünk. Mivel csak napközis
táborokról volt szó, előre szóltunk, hogy nem kérünk a táborban a heti díjért
kapható menüből. Így volt ez az első 2 hétben.
Tízórait és uzsonnát otthon
készítettünk, és csomagoltunk, de attól még ebédelni kellett. Az első 2 hétben
ez egyszerű volt, mert délelőtt egy kézműves táborban volt a gyerek, délután
pedig a sakktábornak nevezett edzésen. Elhoztam délben az egyik helyről,
étteremben én választottam ki a menüjét, amit biztosan megehetett. Ez eddig
rendben is volt.
A szünidő harmadik hétére, egy
ökotábort választottunk, amely szintén napközi jellegű volt. Itt már rugalmasan
álltak a diétához, mondták, hogy egy nagyon rutinos konyhájuk van, adjuk meg, a
diétát, ők megfőzik. Persze, ez csak a mesében egyszerű, mikor a konyha meglátta,
mi a diéta neve, nem tudott vele mit kezdeni. Becsületükre legyen mondva, hogy
pár levélváltás, és jó néhány recept megküldése után, tudták a tízórai, ebéd,
uzsonna GAPS diétát kezelni.
Utolsó tábori hetünkön, a búvártábor
jött sorra. A tízórait és uzsonnát a táborvezetők szerezték be diéta szerint,
de az ebéd sajnos gond volt. A gyerek azt kapta enni, amit másoknak menü
szerint főztek, és kivették, vagy nem tálalták azokat a hozzávalókat, amiket
nem fogyaszthatott el. Néha egy köret és saláta nélküli pörkölt került a
tányérra.
Táborból ennyi elegendő volt, mert
hiába lenne egy nyáron számtalan tábor, amit a gyerek szívesen vállalna, néha
pihenni is kell. Főleg egy kisgyereknek, mert hiába a tábor a szórakozásról
szól, mégis egy megkötött, programozott elfoglaltság. A tábor miatt időre kell
kelni, alkalmazkodni másokhoz, szabályokhoz. Ebből a megfontolásból, a gyerekek
elutaztak a nagyszülőkhöz, majd a rokonokhoz, jött a családi nyaralás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése