Antidepresszáns

Olvastam egy internetes cikket az antidepresszánsokról, ami felhozott bennem néhány gondolatot a fiam gyógyszerszedésével kapcsolatban. A szülői félelmeim, előítéleteim, és a rettegés érzését.

Szendi Gábor: Az antidepresszánsok csak placebók?

http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/antidepresszans-cikkek.htm

Én nem alkotok véleményt erről a cikkről, nincsenek meg hozzá a kellő ismereteim, tanulmányaim, de a saját történetünk megosztom.

Amikor a fiam számára felírt, az a neurológus - akiben nagyon megbíztunk - egy antidepresszáns, krónikus fejfájás kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményt, rettentően kiakadtunk. Mármint mi, szülők. Elfogadtuk az orvos javaslatát több okból. Addigra szó szerint, több hónapja, napi 2-3-4 darab fájdalomcsillapítót adtunk a gyereknek, amelyek semmit nem hatottak. Ez akkor már harmadik hónapja tartott. Ott álltunk tehetetlenül, és egyre jobban kétségbe esve, mert aggódtunk a gyerek májának, gyomrának állapota miatt.

Az orvos nem egész adagot írt fel, a 41 kg-os – túlsúlyos -, 9 évesünk számára, hanem negyed adaggal kezdte a terápiát. Ezt a negyed adagot 3 hónapig kellett a fiamnak kontroll mellett szednie, majd a következő egy hónapban már csak a tabletta nyolcadát.

Amikor kiváltottuk a tablettát, a betegtájékoztatót nagyon alaposan elolvastuk. Ezt az alábbiakban bemásolom, a gyógyszer nevét kicsillagozva! Minden félelmünket leírták benne, a felsorolt mellékhatások szörnyűnek tűntek. A 9 évesemnél, nem a szexuális zavart, vagy a vezetés közbeni eltiltást, esetleg a szoptatást láttam a legnagyobb rizikófaktornak.

12 éves kor alatt, szedni sem lehetne! A fenntartó kezelés minimum 6 hónapig tart. Fejfájást okozhat, mikor pont erre adták? Olvastam tovább, öngyilkossági gondolatok! Ez most hány gyógyszerszedőnél fordul elő, vagy hány embert érint 100, 1000, 1 millóból? Engem csöppet sem nyugtatott meg, hogy „nem mindenkinél” jelentkezik egy, két, vagy ki tudja hány mellékhatás. Vagy 100, 1000, 5000, stb. főből, mondjuk egynél nem lesz semmi, és az a „nem mindenki” kategória?

Az antidepresszánst nem azért írják fel, ha valakinek depressziója, vagy bármi mentális betegsége van, azon az állapoton javítson? A betegtájékoztató 4. pontja pedig leírja, hogy még öngyilkossági gondolatok is előjöhetnek, vagy azok megléte esetén azok erősödhetnek! Olvastam róla, micsoda harc előzte azt meg, hogy egyáltalán beleírjanak ilyen figyelmeztetést!

Ez borzasztó, mert egy beteg ember segítséget kérni menne az orvoshoz. Pszichésen már nem tudja az állapotát elviselni, attól szenved. Vagy élni akar, de NEM abban az állapotban, amiben jelenleg él, az lehetséges, hogy most NEM akar meghalni. Esetleg már túl van számos öngyilkossági kísérleten (amelyek sikertelenek voltak, mert valaki visszahozta, időben megtalálta, stb.), oka van, hogy élni akar, és egy jobb életminőségben. Erre kap egy gyógyszert, ami még ronthat az állapotán???

Sorra eszembe jutottak, azok az éjjel, és alternatív TV csatornákon vetített filmek, melyeken erősen érezhető volt a szcientológia hatása – vagy pont ők készítették? Ezekben tengeren túli szülők ültek beszélgető körben, és elmondták, hogyan veszítették el öngyilkosság miatt a 10 éves, vagy alig nagyobb gyereküket. Mert az iskolában azt mondták rájuk, hogy szoronganak, mert stresszelnek, mert figyelemhiányosak, mert hiperaktívak, mert mentális problémáik vannak, mert azt mondták rájuk, hogy… És írták fel az olyan gyógyszereket, amelyek még rosszabb hatással voltak az agyműködésükre, a testük nem tudta feldolgozni a kapott gyógyszerdózist, és a végén megölték magukat. Egy gyerek, akinek azt sem kellene tudnia, mi az öngyilkosság, vagy létezik egyáltalán ilyen a világon! Azt pedig végképp nem, hogyan lehet kivitelezni.

Ennek ellenére adtam a fiamnak, és vártam, vártuk a csodát. Teltek a hetek, a gyerek fejfájása kezdett csökkenni, de nagyon furcsán vigyorgott mindenen, nem foglalkozott úgy dolgokkal, mint korábban. Mi kínunkban azon röhögtünk, ami egy klasszikus viccben van, mikor a beteg hasonló szert kapott. Az orvos kérésére beszámolt az állapotáról, a mellékhatásokról, hogy a gyógyszertől rendszeresen hasmenése van, és nem tudja kontrollálni, de ki törődik vele? Persze a vicc durvább, de mi azt a pszichés állapotot láttuk. Meg sajnos a hasmenés is realizálódott a gyógyszer szedése közben…

Vele aludtam, lássam, vannak-e alvászavarai? Sajnos voltak. Aludt, beszélt és elindult, az éjszaka közepén - alvó állapotban. Azt sem tudta mi történik vele, ami eddig soha nem fordult elő. Ez az első hetekben történt több alkalommal, azután nem. Másnap próbáltam vele erről beszélgetni, emlékszik-e valamire? Hát nem…

Sokat beszélgettem a fiammal, hogy mi jár a fejében, hogyan érzi magát? Természetesen nem direkt kérdéseket tettem fel neki. Szerencsére az öngyilkosság motívuma nem jelent meg egyszer sem.

A gyógyszer mellett hasznos tanácsokat, javaslatokat is kaptunk. Vigyük autogén tréningre a gyereket. Hosszas keresgélés után, csak felnőtt csoportokat találtunk, mire ráakadtunk egy magánrendelésre Székesfehérváron, ahol gyereket fogadtak. Megmondom őszintén, az sem érdekelt volna, ha ez a rendelés helyileg Szombathelyen, vagy Debrecenben, vagy az ország bármelyik pontján van. Ezzel csak a tőlünk mért távolságot akarom érzékeltetni, mert bárhová elvittük volna az országban, a világon, csak javuljon az állapota!

Mint korábban írtam, még egy hónapig nyolcad tablettát kellett a gyereknek szednie, de megszűnt a fejfájása! Ezzel mentünk vissza a júniusi kontroll időpontra, és abbahagyhatta a tablettát. Ekkor már hónapok óta gyakorolta az autogén tréninget, és áttértünk a GAPS étrendre. Megvoltak a félelmeim, a mellékhatások, viszont a gyógyszer hatott!

Viszont ezt a gyógyszert abba kellett hagyni, és erről nem írt semmit a betegtájékoztató. A gyerek újra hetekre magába fordult, kedvetlen volt, nem érdekelte a külvilág, nem volt mosoly az arcán. Gépiesen végezte a feladatokat, de nem volt számára örömforrás ezek elvégzése. Pedig ez már nyáron történt, mikor az általa választott táborban lehetett, olyan helyen és emberekkel, amely korábban rengeteg élménnyel, plusz dologgal töltötte fel. Orvostól kérdeztük, hogy lehet-e ilyen tünet, a gyógyszer abbahagyása után? Igen, lehet.

Ha végignézem ezt a folyamatot, minden félelmem ellenére azt tudom, mondani, hogy a napi több fájdalomcsillapítónál jobb egy negyed szem, majd nyolcad szem antidepresszáns, ennél pedig jobb egy betartható étrend, és egy lazító gyakorlatsor. Lehet, sokan azt gondolják és mondják most, hogy miért nem élek a kineziológia lehetőségével, miért nem keressük meg azt a problémát, ami az egész fejfájós dolgot megoldhatná? Mert nem egy stressz, trauma okozta dolgot látok problémának, hanem egy összetett élethelyzetet. Egy stressz feloldásától még nem fog a szorongó emberi természet megváltozni. Nem fog arra egy gyerek rájönni, hogy neki nem kell a világ összes elvárásának megfelelni. Nem fog arra sem rájönni, hogy a világ nem tökéletes, és neki sem kell annak lennie!

Emiatt most inkább tanuljon meg egy olyan tréninget, amit a hétköznapokban alkalmaz, amivel kontrollálhatja történéseket. Valamint egyen olyan ételeket, tartsunk be olyan diétát, amelyek javíthatnak a fejfájáson, a diszlexián, diszgráfián.