Mi az a pánikroham?
„Pánikroham bárhol, bármikor kialakulhat, de különösen gyakran jelentkezik
zárt helyeken, boltban, közlekedési eszközökön. A jelenség alapját az képezi,
hogy az agy egy teljesen ártalmatlan szituációban tévesen vészjelzéseket küld a
mellékveséknek, ahonnan adrenalin szabadul fel és kerül a keringésbe, minek
következtében kialakul az üss vagy fuss reakció. Pánikroham során ennek
tüneteit észleli magán az illető, hevesen dobog a szíve, mellkasi fájdalma van,
kapkodja a levegőt, fullad, izzad, remeg, szédül, esetleg érzékenyen reagál a
fényre és zsibbadnak a végtagjai. A testi tünetek mellett pszichés tünetek is
kialakulnak. A beteg fél attól, hogy megőrül, elveszíti a józan eszét vagy
meghal.
A rohamot olyan félelemérzés kíséri, hogy a beteg úgy érzi azonnal
menekülnie kell a helyszínről. A zárt tér elhagyását követően általában
oldódnak a tünetek. A panaszok 10-20 perc alatt érik el maximális
intenzitásukat, aztán szépen lassan lecsengenek. A rohamot gyakran
fáradtságérzet, kimerültség kíséri.”
Dr. Veres Dóra, forrásából
Az egyesület, egy novemberi hétvégén
tartandó, kecskeméti 2 napos gyerek, uszonyos búvárversenyre nevezte be a
fiunkat.
Nagyon örült, hogy megy erre a
versenyre, mert szinte állandóan sakkversenyre jár (járunk vele), a másik
sportágra, amit a versenyszerű úszás abbahagyása után választottunk, alig marad
idő.
Most végre mehetett, ezt a versenyt
nem hagyta ki - mint jó pár előzőt -, és most nem sakkozással telt a hétvége.
A verseny helyszínére, a többi
családdal együtt jóval a kezdés előtt odaértünk. Az utazás után volt idő kicsit
lazulni, lehetett bohóckodni a többiekkel, és a kezdés előtti órában végezték a
bemelegítést, mint a többi csapatból a versenyző gyerekek. A bemelegítés, egy
jó erős edzésnek is elment volna. Ugyanis nem egy edzést végignéztem az utóbbi
2 évben, volt összehasonlítási alapom. Volt ugrás a rajtkőről, sima úszás,
uszonyos bemelegítés, majd pipával fejezték be.
Mikor a bemelegítés véget ért, a fiam
nem kapott levegőt, szorított a mellkasa, szédült, fehér volt, és elkezdett
fájni a feje. Én még versenyen, vagy edzésen soha nem láttam ilyen állapotban.
A legrosszabb fejfájós periódusokban sem voltak ilyen tünetei. Az edzők azt
javasolták, hogy fektessük le, fej mellett kinyújtott karokkal, és etessük meg
valami édes dologgal, nehogy a vércukorszinttel legyen a probléma. Szőlőcukor
szóba sem jöhetett, még szerencse, hogy volt nálunk mézzel készült, mandulás
édesség. Az idő pedig szorított, hogy el tudjon indulni az első futamában.
Próbáltam rávenni arra, hogy csináljunk légző gyakorlatokat, és az autogén
tréning azon részeit ismételtem, ami a szívverés, pulzus, légzés részt tudja
szabályozni, lassítani.
Én végig azon aggódtam, nehogy
infarktusa legyen a gyereknek!
Becsülettel leúszta a futamát, de itt
már az volt a kérdés, le tudja-e úszni azt a távot, ami még az előző órában a
bemelegítés része volt?
Aznap még másik 3 futamon indult, és
következő nap ismét négy távon különböző úszásfajtákkal.
Engem végig azt foglalkoztatott, hogyan
lehet ezt megelőzni, vagy előre felkészülni hasonló rohamra?
„Kognitív és viselkedésterápia. A terápia kognitív (megértő) részében
megtanulja felismerni azokat a tényezőket, amelyek kiváltják illetve
súlyosbítják a pánikrohamokat. A kezelés viselkedési része során elsajátíthatja, hogyan kell átvészelni
különböző légzési illetve relaxációs technikák segítségével a pánikrohamot.
Ha csökken a félelme a pánikrohamtól, megérti, hogy a
pánikroham nem jelez valami betegséget, hanem maga a betegség, az önmagában is
javítja ennek a betegségnek az elviselését. A viselkedésterápia segítségével a
pánikrohamok által kialakított elkerülő magatartást leküzdheti, ezáltal
életminősége jelentősen javul.”
Dr.
Zsiga Judit, forrásából
Ez a probléma, mint látszik, nem lesz
egy lépésben megoldható…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése